Alkalmi bélyegek kiadásával tiszteleg a Magyar Posta az I. világháború hősei előtt. A sorszámozott blokk budapesti bemutatóján Benkő Tibor honvédelmi miniszter arról beszélt, a világháborús áldozatok nem voltak hiábavalók, hiszen Magyarország megmaradt magyarnak.

Fotó: demokrata.hu

Fotó: demokrata.hu

Ez a bélyegsorozat segít, hogy emlékezzünk a helytállásra és bátorságra, fejet hajtsunk azok előtt, akik életüket áldozták a hazáért – mondta a miniszter. 

Maradjanak meg azok az emlékek, amelyek utat mutatnak a ma élőknek, és hűen bizonyítják, hogy voltak és vannak hősök, akik fontosnak tartják hazájukat, népük szabadságát és biztonságát, akikre a jövőben is szükség lesz. Lássák a fiatalok, hogy van kire felnézni, léteznek példaképek, és arra is emlékeznünk kell, hogy az áldozatok nem voltak hiábavalók, hiszen Magyarország megmaradt magyarnak – tette hozzá. 

Számtalan okunk van rá, hogy emlékezzünk, és emlékeztessünk arra, milyen áldozatokat hozott nagy- és dédszüleink generációja a hazáért – mutatott rá Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatója felidézte: az I. világháború csataterein minden korábbinál gépiesebbé, személytelenné vált a gyilkolás. Ám – mint a legtöbb háború legtöbb katonájáról – alig tudunk valamit azokról a férfiakról, akik ezekben részt vettek. A bélyegsorozat arra hívja fel a figyelmet, hogy a frontok, ütközetek, hadmozdulatok mögött emberek, sorsok húzódtak. A tíz katona, akiket a bélyegeken láthatunk, szimbolizálja azt a 3,5 millió magyar férfit, akik közül hatszázhatvanezren – többen jeltelen – hadisírba temetve végezték. 

A tíz férfi között van népfelkelő és árkász, altiszt, század- és ezredparancsnok, hadi események krónikása, hadtörténésszé váló tábornok, 1848-as hős hadvezér unokája. Amikor a bélyegképeken keresztül a szemükbe nézünk, egy évszázad magyar históriája, szenvedése, tragédiája néz velünk szembe – tette hozzá. 

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára felhívta a figyelmet, missziónk és feladatunk, hogy történelemszemléletünkben a laposkúszást legyőzzük, és egyenes háttal kiállva büszkék legyünk a magyar hősökre. A számtalan derékba törés ellenére, amelyet a nemzetnek a XX. században el kellett szenvednie, itt vagyunk a Kárpát-medencében. A győztesek ugyanakkor úgy gondolják, hogy – mivel több hadianyaguk volt, és ezért meg tudták nyerni a csatákat – ők szellemileg is diktálhatnak Európában a legyőzött nemzeteknek.  

Mi ezt elutasítjuk, mivel úgy gondoljuk, hogy szuverén államokból kell Európának felépülnie, egyik nép sem lehet egy másik alávetettje. Ha ezeket a bélyegeket elkezdjük használni, az első levelek egyikét akár Brüsszelnek is címezhetnénk, mivel sajnos a nagy hatalmú vezetők ma sincsenek tisztában azzal, mi történt itt, ezt mutatja az egykori győztes hatalmak fölényeskedése, a kelet-közép-európai nemzetek lenézése – hangsúlyozta az államtitkár. 

Kovács Vilmos, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka felidézte, az Osztrák-Magyar Monarchia volt Európában az első, amely törvénybe iktatta a háborús hősökről való megemlékezést már 1917-ben. Ma is erkölcsi kötelességünk megemlékezni azokról, akik a frontokon harcoltak, és arról, hogy az I. világháború idején minden magyar család meghozta a maga áldozatát.

Schamschula György, a bélyegeket kibocsátó Magyar Posta Zrt. vezérigazgatója elmondta, a posta tizenhétmillió csomagot kézbesített a fronton harcoló katonáknak, de nem csak a távollévők összekötése volt a feladata: a katonáknak reményt adtak az otthonról érkező küldemények, ők pedig információkat küldhettek a hátországba. A posta emellett feláras bélyegeket is kibocsátott, így gyűjtve pénzt az árváknak, az özvegyeknek.

A most bemutatott, tíz bélyeget Hefelle Glória grafikusművész tervei alapján készítették a Pénzjegynyomdában, negyvenezer példányban, és olyan hősök jelennek meg rajtuk, mint Báró Szurmay Sándor gyalogsági tábornok, aki az Uzsoki-hágónál megállította az orosz csapatok betörését, vagy Kratochwill Károly ezredes, aki ezredével végig harcolta a galíciai, majd az olasz hadszíntereket.