Magyarország célja, hogy Nagy-Britannia, ez az erős nyugati hatalom stratégiai szövetségesünk maradjon – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján, Budapesten.

A miniszter kifejtette: a kormány felállít egy munkacsoportot a Brexit következményeinek kezelésére. Magyarország érdeke a gazdasági és politikai együttműködés fenntartása Nagy-Britanniával. Lépéseket tesznek, hogy a hosszú tárgyalási folyamat eredményes legyen a kilépés és az új együttműködési feltételek megteremtése tekintetében – hangsúlyozta.

Lázár János kiemelte, fontos feladat a Nagy-Britanniában dolgozó több százezer magyar munkavállaló jogainak és érdekeinek védelme magyar-brit és EU-brit viszonylatban is. Hozzátette, a visegrádi együttműködést is erősíteni kell, így a magyar munkavállalók érdekében is közösen léphetnek fel.

Mint mondta, a magyar kormány tiszteletben tartja és tudomásul veszi a britek döntését, és nem értenek egyet azokkal, akik a népszavazás eredményét vitatják, hiszen a brit választópolgárok nagy számban vettek részt a referendumon és éltek a szavazati jogukkal.

Kiemelte, az ellenőrizetlen bevándorlás miatt döntött a Brexit mellett a választók jelentős része, és ha a bevándorlási helyzetet nem kezeli az EU, ha nem biztosítják a megerősített határvédelmet és feladják a szuverenitásnak azt a feltételét, hogy az országok maguk határozhatják meg, kik élhetnek a területükön, annak súlyos következményei lesznek az EU jövőjére nézve. „Teljes tévedés a kontroll nélküli bevándorlás”, a meghívásos politika és Schengen feladása – hangoztatta.

Kérdésre megjegyezte, Magyarország érdeke a jobb unió, és a Brexitért felelőssé tehető a brüsszeli bürokrácia, megengedhetetlen a bürokratikus struktúra rátelepedése Európára, inkább erősíteni kell a nemzeti szuverenitást.

Azt is elmondta kérdésre, hogy a kormány nem mérlegelte, Skócia és Észak-Írország esetében mi a hasznosabb. Mint mondta, ez is sok kérdést vet fel, ugyanakkor nem gondolja, hogy aki a Brexit mellett szavaztak, azok ne gondolták volna végig a szavazatuk következményeit. „Óvnék attól a leegyszerűsítő, pro-európai állásponttól, hogy a tájékozatlan vidéki lakosság, a vidéki bunkók szavaztak a Brexit mellett és a felvilágosult nagyvárosi polgárság az bezzeg  tudja a tutit” – fogalmazott.

Lázár János kérdésre beszámolt személyes álláspontjáról is a brit népszavazással kapcsolatban, mint mondta, megerősödött az a meggyőződése, hogy jó szívvel nem tudna a bennmaradás mellett szavazni. Ez nem jelenti azt, hogy ne lenne Európa-párti, de nem ért egyet azzal, amit ma Brüsszel tesz – magyarázta. Felidézte: annak idején Magyarország belépése mellett kampányolt, de ma az EU intézményrendszere több bajt hoz az Európa-gondolatnak, mint megoldást és problémát.

Azt is kijelentette, nem lesz népszavazás a magyar EU-tagságról, mert már volt egy érvényes referendum, amely a csatlakozás mellett szól.

A miniszter szerint nem az EU ellen szól a kötelező betelepítési kvóta elleni népszavazás, hanem jó példa arra, hogy miként lehet egy fajsúlyos kérdésről beszélni a választókkal. Közölte, hamarosan megindul a kampány, így felmerül a kérdés, hogy mi értelme a referendumnak, milyen összefüggésben áll az európai eszmével. Ha a bevándorlással kapcsolatban nem ismerjük meg a magyarok véleményét, nem tudjuk hitelesen képviselni azt az elvet, hogy alapvető joga egy országnak meghatározni, ki tartózkodjon a területén – magyarázta.

Lázár János úgy látja, a brit kilépésről született döntéshez is hozzájárult a bevándorlás, és ha nem dönthetnek az országok arról, hogy akarnak-e bevándorlást vagy sem, az szétfeszítheti az EU kereteit.

A tárcavezető azt is közölte, ötpárti egyeztetést hív össze a jövő hét elejére az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezmény ügyében. Meglepő fordulatnak nevezte, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kizárólag az európai fórumok jóváhagyásához kötné az egyezményt, miközben a magyar parlament határozatot fogadott el arról, hogy a megállapodásról nemzeti szinten is dönteni kíván. Hozzátette: ezen álláspont megerősítését várja a pártoktól.

A miniszter egyúttal élesen bírálta Soros Györgyöt, aki szavai szerint közvetlenül is a színpadra lépve, magyarellenes javaslatokkal és uniós támogatások megvonásával akarja megvalósítani az „iparszerű” bevándorlást. Értékelése szerint az amerikai üzletember javaslatai alapján a magyar választóknak adót kellene fizetni, amiből a bevándorlókat tartanák el Európában és 30 milliárd eurót kellene költeni a migráció jelenlegi problémáinak megoldására.

Demokratikus legitimáció nélkül nehezen értelmezhetőnek nevezte a felvetéseket. „Az a kérdés, hogy ki kérte meg arra, hogy megoldja Európa problémáit” – vetette fel, hozzátéve: megnyugodhatnak azok, akik eddig megkérdőjelezték, hogy Soros Györgynek bármi köze lenne a bevándorlással kapcsolatos nemzetközi állásfoglalások kialakításához. Az nem tisztázott – folytatta -, hogy miért nem az Egyesült Államokban kampányol a bevándorlás mellett és miért nem a keleti parti választópolgároknak ajánlja az általa soroltakat.

Megkérdezték arról is, hogy miért nem jelent meg Farkas Flórián miniszterelnöki biztos az unió csalás elleni hivatala, az OLAF meghallgatásán. Lázár János az felelte, nem tudja az okot, ő arra kéri, hogy mindenképpen menjen el.

MTI