A dolgozó fiatalok majdnem fele, 44 százaléka érzi úgy, hogy megbecsülik a munkahelyén, 36 százalékuk pedig előrelépési lehetőséget is lát az őt foglalkoztató cégnél a K&H Ifjúsági Indexének legújabb felmérése szerint.

Fotó: MTI, archív

A 2017. harmadik negyedévi kutatások rekorderedményt hoztak. A kérdőíves felmérések – a vizsgálat ötéves történetében – még soha nem jeleztek ilyen kedvező mértékű, 44 százalékos elégedettséget. Az Ifjúsági Index 2017 második negyedévében 36 százalékos adatot mért, de a mélypont a 2015-ös év volt, amikor a válaszadóknak csak 28 százaléka nyilatkozott derűlátóan a munkahelyéről.

A negyedévente rendszeresen elkészített kutatásban háromszáz főt, részben aktív fiatalokat, részben diákokat, munkanélkülieket és gyermekgondozási támogatásban részesülőket kérdeznek meg. A válaszadók összetétele reprezentálja a magyarországi 19–29 éves városi, különböző fokú iskolai végzettséggel és internetelérhetőséggel rendelkező korosztályt. A fiatalok közel fele – 46 százaléka – szereti a munkáját, és kétharmaduk nettó fizetésemelésre is számít a közeljövőben.

A dolgozó fiatalok több mint fele stabilnak érzi jelenlegi munkahelyét, a legnagyobb arányban a budapesti munkavállalók, akiknek 82 százaléka biztos abban, hogy munkáltatója a jövőben is számít majd tudására. A nyugati megyékben azonban már nem ennyire jó a helyzet, hiszen a 19–29 évesek mindössze 35 százaléka érzi a megbecsültséget. A fiatalok 70 százaléka úgy nyilatkozott, hogy beszél valamilyen idegen nyelven, 31 százalékuknak pedig legalább egy középfokú nyelvvizsgája is van. Képesítést szerezni azonban a legtöbben mégis itthon akarnak, és nem terveznek külföldi diákéveket.

A külföldi munkavállalást a megkérdezettek 27 százaléka venné fontolóra. Ez az arány a diákok esetében sokkal magasabb, közülük minden másodiknak megfordult már a fejében, hogy ha lehetősége lesz rá, a határon túl helyezkedik majd el. A fiatalok munkaerőpiaci mobilitására azonban itthon is nagy szükség lenne, a munkaerőhiány ellensúlyozása miatt. A kutatásokból kiderül az is, hogy az előző év adataihoz viszonyítva csökkent a mobil fiatalok száma, és a munkaviszonyban levő aktív fiatalok 37 százaléka már csak akkor költözne el egy másik megyébe, ha a jelenlegi fizetése megduplázódna. Alátámasztja ezeket a megállapításokat az MTA Munkaerőpiaci Tükör című kiadványa is, amely szerint a magyarországi mobilitás nemzetközi összehasonlításban is kiugróan alacsony. Sem az alapfokú, sem a közép- és felsőfokú végzettségű aktív dolgozók nem váltanak szívesen foglalkozást, és nem jellemző a hazai munkavállalók többségére az sem, hogy ha számukra kedvezőbb munkahely kínálkozna, elköltöznének lakóhelyükről.