Év végére egymillióra nőhet az új magyar állampolgárok száma. Míg 2009-ben 9,1 milliárd forintot, addig tavaly összességében csaknem 100 milliárd forintot költött a kormány nemzetpolitikai célokra. Trianon óta először végre nem a jogvesztések elleni küzdelem, hanem a fejlődés, a magyarság kulturális és gazdasági expanziója jellemzi a Kárpát-medencét.

2017 végéig egymillióra nő az új magyar állampolgárok lélekszáma, közölte nemrégiben Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes még Tusnádfürdőn, a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor megnyitóján jelentette be, hogy sarokkövéhez érkezett a magyar nemzet 2010-ben elkezdődött közjogi egyesítése, mivel beadták az egymilliomodik állampolgársági kérelmet.

A Kárpát-medencében 845 ezer magyar, a világ különböző országainak diaszpóráiban pedig 120 ezer honfitársunk kapott kedvezményes honosítással állampolgárságot idén nyárig.

Néhány hónappal ezelőtt két 99 éves erdélyi hölgy is harmadszorra lett magyar állampolgár. A temesvári Zalutchi Margit néni a trianoni döntést követően elveszítette állampolgárságát, amit a második bécsi döntés után újból magáénak tudhatott rövid időre, majd a világháború után ismét elvették tőle. Ugyanígy járt a székelyszáldobosi Kolumbán Julianna néni. „Nem baj, ha öreg vagyok, de legyek még egyszer magyar állampolgár. Azt tanácsolom, legyünk minél többen honpolgárok” – javasolta az idős hölgy az állampolgársági eskütétel alkalmával.

2010 óta a nemzetpolitika a kormányzati munka önálló szakterületeként működik. A magyar kormány ekkortól teremtette meg a jelenleg zajló munka törvényi kereteit, elsősorban az alaptörvénnyel, amely kimondja: hazánk nemcsak felelősséget érez, de felelősséget is vállal a határon túli magyarságért. Míg 2009-ben 9,1 milliárd forintot, addig tavaly összességében csaknem 100 milliárd forintot fordított nemzetpolitikai feladatokra a kabinet. A tematikusan támogatott területek közül kiemelkedő az oktatás és a gazdaság, továbbá a szórványkollégiumok és szórványközpontok életre hívása.

Trianon óta először végre nem a jogvesztések elleni küzdelem, hanem a fejlődés, a magyarság kulturális és gazdasági expanziója jellemzi a Kárpát-medencét, mondta Grezsa István kormánybiztos a külhoni magyar óvodapedagógusok képzésének október eleji megnyitóján. A politikus szerint a magyar iskolák alapját magyar óvodák adják, ezért is fontos a 2016-ban indított Kárpát-medencei óvodafejlesztési program. A több mint 17 milliárd forintos fejlesztés során nemcsak 76 új épületet adnak át és 211-et újítanak fel, hanem a dolgozókat is továbbképzik. A kormány döntött az óvodafejlesztési program második üteméről: 21,5 milliárd forintból újabb 77 óvoda és bölcsőde épül, valamint 216 óvoda újul meg és a továbbképzési rendszereket is fejlesztik.

A szeptemberben indult tanévben több mint 230 ezer határon túli magyar óvodás és iskolás gyermek részesült egyszeri nevelési-oktatási támogatásban a Szülőföldön magyarul pályázat keretében. Azok a külföldi óvodai, általános vagy középiskolai oktatásban részt vevő gyerekek kapnak egyszeri, 22 400 forint értékű oktatási, nevelési, valamint tankönyv- és taneszköz-támogatást, akik a tanulmányaikat a szomszédos országokban magyar nyelven végzik.

Gulyás Gergely frakcióvezető az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban nemrégiben bejelentette, a magyar állam, ha szükséges, akár magániskolákkal, magánegyetemekkel is biztosítani fogja a magyar nyelv oktatását Kárpátalján.

Orbán Viktor szerint a határon túli magyarság törzsét, a kevésbé képzett, asszimilá­ció­nak jobban kitett alsó és középső rétegeit kell a következő évek magyar nemzetpolitikájának erősítenie, a lombkorona, a magasan képzett szellemi elit ugyanis a miniszterelnök szerint rendben van.