Jelenlegi hely

Háromszorosra nőttek a hazautalt jövedelmek

663 millió eurót, vagyis 205 milliárd forintot utaltak haza tavaly tartósan külföldön dolgozó honfitársaink. Az összeg hat év alatt több mint háromszorosára nőtt, azonban még mindig csak ötöde a lengyel és negyede a román szintnek. A külföldi utalásokból Magyarország a hatodik legnagyobb aktívumot éri el az uniós országok között.

Évről évre több bevétele keletkezik Magyarországnak a külföldön dolgozó magyarok hazautalásaiból. Míg 2010-ben csak 190 millió euró érkezett így a hazai családtagok bankszámláira, tavaly már 663 millió euróra rúgott az átutalások összege. A növekedés 2012-ben, 2013-ban és 2015-ben is meghaladta a százmillió eurót, a tavalyi évet illetően ugyanakkor mérsékeltebb, csupán 40 milliós növekményről ad hírt az Eurostat. A 663 millió euró egyébként nem jelenti a teljes hazaáramló munkavállalói jövedelmet, hisz a statisztika csupán az átutalásokra koncentrál, és csupán a tartósan, vagyis egy évnél hosszabban munkát vállalók esetében. Az pénzáramlás közel fele Németországból, harmada Nagy-Britanniából érkezett. Jelentősebb még az ausztriai pénzmozgás, de Olaszországból, Spanyolországból, Írországból már csak 15-20 millió eurót jegyeznek a statisztikák.

A folyamatos növekedés ellenére a Magyarországra utalt munkajövedelmek még mindig messze elmaradnak a lengyel vagy román szinttől – Lengyelországba 3 milliárd, Romániába 2,4 milliárd euró érkezett a tavalyi év során. Az ország méretéhez képest meglepően sok a Litvániába hazautalt 1,1 milliárd euró. A hazánkhoz hasonló lélekszámú Csehországba ugyanakkor a magyarhoz hasonló mértékű jövedelemáramlás mutatkozik, a feleakkora lakosság-számú Szlovákiába viszont csupán a nálunk mért szint harmada.

A Magyarországra érkező 663 millió euróval szemben a tavalyi évben 100 millió euró ment ki a nálunk dolgozó külföldiek hazautalásaiból. A két mozgás egyenlegeként adódó 563 millió euróval hazánk éri el a hatodik legnagyobb munkajövedelem-aktívumot az uniós tagországok között. A külön kategóriának számító Lengyelország és Románia után a nagyságrendben hasonló eredményt elérő Bulgária, Horvátország és Litvánia előzi meg Magyarországot. Az utánunk következő Lettországnak vagy Szlovákiának azonban már csupán 100-200 millió euró közötti többlete keletkezik.

Mindennél lényegesen magasabb, ám statisztikailag kevésbé nyomon követhető, ha a jövedelmek áramlásába az egy évnél rövidebb ideig külföldön dolgozó, vagy Ausztriába naponta ingázó munkavállalók jövedelmét is beleszámítjuk. Ezekre vonatkozóan azonban csak jövedelembecslései vannak a statisztikai hivataloknak. Eszerint a magyarok által külföldön szerzett teljes jövedelem egy nagyságrenddel nagyobb, 3,5 milliárd euró volt a tavalyi évben. Ennek azonban csak kisebb része kerülhetett haza, hisz benne vannak az adók, valamint a kinti megélhetés költségei is.

A hazautalt munkabérek Magyarország jövedelem­egyenlegét javítják, ennek negatív egyenlege azonban még így is a GDP bő 5 százalékára (mintegy 6 milliárd euróra) rúg, hiszen külföldi hitelek kamata, a tulajdonosi hitelek kamata, vagy a befektetési jövedelmek mind elősegítik a tőkekiáramlást.

Címkék: 
Lapszám: