Jelenlegi hely

Tovább nőtt a születések száma

+965
gyermek

Az előzetes adatok szerint 2016-ban másfél százalékkal több gyerek született Magyarországon, mint 2015-ben. Eközben 3,6 százalékkal csökkent a halálozások száma, így a népességfogyás tavaly 16 százalékkal lassult. Évek óta nő a születések és a házasságkötések száma, az előbbi pedig azért nagy eredmény, mert a két évtizede tartó népességfogyás miatt csökken a szülőképes korba lépő nők száma.

A Központi Statisztikai Hivatal szerint 2016-ban 93 100 gyermek jött világra, másfél százalékkal, vagyis 965-tel több, mint 2015-ben. A születésszám az első fél évben csak két hónapban, a második fél évben azonban mindegyikben felülmúlta az egy évvel korábbit, a legjelentősebb, 8,3 százalékos emelkedést októberben regisztrálták. Az elhunytak száma 126 900 fő volt, ami 3,6 százalékkal kevesebb, mint 2015-ben. A születések emelkedése és a halálozások visszaesése miatt a természetes fogyás a 2015. évi 40 007-tel szemben 2016-ban – 16 százalékkal – 33 800 főre csökkent. Így Magyarországon a tavalyi év végén 9 millió 799 ezren éltek.

Tovább csökkent a csecsemőhalálozások száma is, 2016-ban ezer élveszületésre 3,9 csecsemőhalál jutott, ami 0,3 ezrelékpontos mérséklődés az előző évhez képest. Ez az eddig mért legalacsonyabb érték a hazai statisztika történetében, a csökkenés egyébként folyamatos.

Tovább nőtt a házasságkötések száma, az 51 800 anyakönyvezett házasságkötés nagymértékben, 12 százalékkal múlta felül a tavalyit. Ez a szám az ezredfordulót követő években alacsony szinten ingadozott, 2006 és 2010 között pedig még innen is ötödével visszaesett. Ezt követően indult meg egy lassú emelkedő folyamat, ami 2015-től dinamikus növekedésbe váltott. Az idei szám is kiemelkedő, 1996 óta egyik évben sem léptek ennyien frigyre. Érdekes, hogy a legnagyobb emelkedés a szezonon kívül eső február–áprilisi periódusban történt, amikor a házasságok száma átlagosan 37 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A termékenység általában késéssel követi a gazdasági ciklusokat. A 2008-ban kitört pénzügyi és gazdasági világválság során jellemzően csökkent a bruttó hazai termék (GDP) és emelkedett a munkanélküliség, a válság 2009-ben érte el mélypontját. A születésszám szempontjából a mélypont 2011-ben jött el Magyarországon, az akkori, 88 ezer újszülött volt a legalacsonyabb születésszám a hazai statisztika történetében. Ezt követően 2012-ben mérsékelten emelkedett az újszülöttek száma, majd 2013-ban ismét kevesebb gyermek jött világra, mint egy évvel korábban, de több, mint 2011-ben. Azóta folyamatos a növekedés: a 2014. évi születésszám 3,2 százalékkal múlta felül az előző évit, a 2015-ös 0,2 százalékkal, akkor a 91 700 újszülött az azt megelőző hat év legmagasabb születésszáma volt. A növekvő tendencia pedig 2016-ban is folytatódott, ami azért jó eredmény, mert közben a gyermekvállalásra képes nők létszáma csökkenőben van: az elmúlt két évtized alapvetően alacsony születésszáma miatt például 2015-ben több mint 10 ezerrel fogyott a szülőképes korba belépő, 15–19 éves nők létszáma, és mintegy 3,8 ezer fővel mérséklődött a 20–24 éveseké. A legjelentősebb visszaesés a 30-as éveikben járó nők körében történt – mintegy 29 ezer fővel. Tehát kevesebb a potenciális anya, de ők a korábbinál több gyermeket vállalnak. A javuló tendencia valószínűleg a pénzügyi válság utáni konszolidációnak, az újra felvehető hiteleknek, a csok hatásának és a kormány családpolitikájának köszönhető.

A demográfia kardinális kérdés az Orbán-kormány számára, a miniszterelnök évértékelőjében azt mondta: „A fogyás akkor is fogyás, ha vannak kedvező jelek”. Szerinte ezen a döntő fronton még nincs áttörés, ezért a kormány minden segítséget megad azoknak, akik gyereket vállalnak.

A Nagycsaládosok Országos Egyesületének közéleti találkozóján Novák Katalin, az Emmi család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára is komoly kihívásnak nevezte a demográfiai helyzetet: arról beszélt, hogy minden lehetséges kormányzati eszközt megragadnak a jelenség megállítása érdekében, illetve mindent elkövetnek, hogy folyamatosan bővítsék a családtámogatások rendszerét. Szerinte jól mutatja a kormány családok melletti elköteleződését az a tény, mennyit fordít GDP-arányosan a költségvetésből családtámogatásokra. Eszerint az OECD-országoknál megállapított 2,55 százalékos átlag közel kétszeresét, 4,7 százalékot.

Lapszám: