Hozzátette: a döntésről, annak körülményeiről és a lebonyolításról a kormány tájékoztatta a parlamenti pártokat, és az országgyűlés illetékes bizottságain keresztül a jövőben is teljes rálátást biztosít számukra a programra.

Szollár Domokos kormányszóvivő kérdésre válaszolva elmondta: valószínűleg egy palesztin férfi lesz majd az, akit az ország befogad.

A miniszterelnök bejelentésével egy időben a Kormányszóvivői Iroda közleményt adott ki, amelyben az áll, hogy "Magyarország elkötelezett az emberi jogok, az emberi méltóság és a szabadság megvédésében, ezért támogatja aktívan a szabad világ, a transzatlanti közösség küzdelmét a terrorizmus ellen, de ezért támogatja a transzatlanti szövetség hitelét csorbító guantanamói fogolytábor bezárását célzó programot is. Hosszas mérlegelés, alapos megfontolás és gondos előkészítés után a magyar kormány úgy döntött, hogy Magyarország részt vesz a guantanamói fogolytábor bezárását és a foglyok társadalmi beilleszkedését elősegítő nemzetközi programban azzal, hogy – több más szövetséges országhoz hasonlóan – befogad egy volt guantanamói foglyot."

A közlemény szerint a kormány úgy tesz eleget a szövetségesként vállalt kötelezettségeinek, hogy közben minden szempontból tekintettel van Magyarország és a magyar polgárok biztonságára. Magyarország ezért csak olyan személyt fogad be a program keretében, aki ellen nem folyik sem amerikai, sem nemzetközi bírósági eljárás vagy vizsgálat. A befogadásra azért van szükség e programban, mert az illető hazatérése lehetetlen.

Magyarország a napokban egy néhány fős listáról választja ki azt a jelöltet, aki letelepedhet majd. Az illető segítséget kap ahhoz, hogy sikerrel tudjon beilleszkedni a magyar társadalomba. Ennek érdekében egy tervszerű, másfél éves integrációs folyamat keretében, folyamatos hatósági felügyelet mellett és kontrollált körülmények között kerül sor a program lebonyolítására.

A döntésről, annak körülményeiről és a lebonyolításról a kormány tájékoztatta a parlamenti pártokat és az országgyűlés illetékes bizottságain keresztül a jövőben is teljes rálátást biztosít számukra a programra. A befogadási eljárásról és az integrációs programról a Nemzetbiztonsági Kabinet vezetője részletes tájékoztatást ad az országgyűlési pártoknak és a parlament illetékes bizottságainak. A program hazai lebonyolításáért a Nemzetbiztonsági kabinet és az azt vezető miniszter a felelős.

A közlemény hangsúlyozza: Magyarország ezzel a lépésével is jelzi, hogy nemcsak a csatatéren, az újjáépítések során, de minden tekintetben megbízható szövetséges. Olyan partner, akire lehet számítani. Magyarország ezzel a lépéssel nemcsak elvi, de gyakorlati szempontból is állást foglalt a guantanamói fogolytábor bezárása mellett, kivéve a részét az ezt lehetővé tévő nemzetközi összefogásból, mert fontosnak tartja, hogy ne csak szavakban, de tettekben is elkötelezze magát a szabadság és a jogszerűség mellett.

A rettegett hely

A guantánamói fogolytábor bezárásáról először Barack Obama beszélt, még az elnökválasztási kampányában, majd idén januárban jelentette be a tábor egy éven belüli bezárását. Az Egyesült Államok kormánya márciusban kezdett tárgyalásokat Magyarországgal néhány fogoly befogadásáról. Akkor 27 ember számára kerestek befogadó országot.

A 2002 januárjában megnyitott táborba először Afganisztánból szállítottak rabokat. Azóta áll a jogvédő szervezetek kereszttüzében, mivel a kubai támaszponton a foglyokat itt vádemelés nélkül, embertelen körülmények között tartotta fogva az amerikai hadsereg, a 2001. szeptember 11. óta folyó, terrorizmus elleni harc nevében.

Guantánamón az elmúlt hét évben több mint 40 országból, csaknem nyolcszáz rabot tartottak fogva. A többi mellett az Amnesty International szerint a táborban kényszervallatásokat alkalmaztak, eltiporták az alapvető emberi jogokat, az ártatlanság vélelmét, a független és pártatlan eljáráshoz való jogot, és a szabad ügyvédválasztás jogát.

A rabok között voltak olyanok, akik még 17 évesek sem voltak, amikor letartóztatták őket. A táborban több tucat ember kísérelt meg öngyilkosságot, többen sikeresen. Több százan kezdtek éhségsztrájkba.

Guantánamón többéves ténykedés után végül 13 esetben emeltek vádat, és májusig mindössze 3 embert ítéltek el.

Bár az elnök első ténykedésének egyike volt, hogy leállította a rabok elleni eljárásokat, hogy felülvizsgálják a bíróság legitimitását, májusban mégis bejelentette: néhány fogoly esetében folytatódnak a katonai perek. A Fehér Ház ugyanakkor azt közölte: a korábbinál jobban odafigyelnek arra, hogy a vádlottak megfelelő jogi védelmet kapjanak. Például nem lehet bizonyítékként használni a hallomásból, a kegyetlen, embertelen és megalázó vallatás nyomán szerzett információkat.

(InfoRádió)