A legtöbb felszámolást továbbra is az építőipar szenvedi el. De kifejezetten rossz évet zárt a vendéglátás, valamint a gépjármű-kereskedelem is. A csődhullám emellett olyan, korábban jól prosperáló ágazatokat is utolért, mint a nyomdaipar vagy az informatika – mindkét területen megduplázódott a felszámolási eljárások száma.

A felszámolások évek óta jelentős növekedést mutatnak Magyarországon. Az uniós csatlakozás környékén évekig 8 ezer körül stagnált a felszámolt cégek száma, s csupán 2006–2007-ben okoztak a megszorító intézkedések kisebb ugrást, amikor 9 ezernél több eljárást indítottak. 2008, a válság kitörése aztán hirtelen ugrást hozott, majd a 11 ezres rekordot 2009-ben újabb csúcs, 15 ezer elszámolási eljárás követte.

Egyelőre tehát úgy tűnik, a kis- és középvállalkozások nem érzik a válság enyhülését. Az Opten szerint egyetlen halvány reménysugár, hogy a végelszámolás tekintetében mintha enyhe fordulat mutatkozna. Az első három negyedévben ezek száma is folyamatosan emelkedett, ám az utolsó időszak megtorpanást mutatott.

A felszámolási eljárások gyarapodását ugyanakkor más világításba helyezik az új cégek alapításának statisztikái. Ezek szintén jelentős növekedésről tanúskodnak – összességében évek óta Magyarországon nagyjából ugyanannyi céget alapítanak, mint amennyi megszűnik. A szakemberek szerint mindez azt jelenti, hogy a csődbe ment cégek vezetői új vállalkozások alapításával próbálkoznak – vagyis a hazai szabályozás továbbra is tehetetlen a csődakrobatákkal szemben. Sok vállalkozást eleve azért alapítanak, hogy a ki nem fizetett közterhek, és más szállítói tartozások felhalmozása után, több százmilliós kötelezettséget felhalmozva, működésképtelenné minősítsék a céget.