Jelenlegi hely

Nyolc új helyszín az UNESCO világörökségi listán

Idén eddig nyolc, köztük dán, francia, német, iráni, lengyel helyszínnel gazdagodott az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Oktatási Szervezetének (UNESCO) világörökségi listája - tette közzé holnapján a szervezet.


Fotó: RAndrei/Shutterstock.com

Az UNESCO július 9. óta ülésező világörökségi bizottságának 41. ülésén felvette a listára a németországi Sváb-Alb hegység hat barlangját, ahol az 1860-as években felfedezték a jégkori ember egyik legrégibb ismert kultúráját.
    
A barlangokban talált művek - barlangi oroszlánokat, mamutokat, lovakat ábrázoló barlangrajzok, hangszerek és díszek -, melyek kora 43 ezer évestől 33 ezer évesig terjed, a világ legrégibb művészeti alkotásai közé tartoznak.
    
Felkerült a listára a XVI. és XVII. században épült velencei erődvonal 15 épülete, melyek az észak-itáliai Lombardiától a mai Horvátországon át Montenegróig, egy több mint 1000 kilométeres vonalon védelmezték a velencei dózsék szárazföli és tengeri birtokait.
    
A lengyelországi Tarnowskie Góry történelmi ezüst-, ólom- és cinkbányái és felszín alatti vizei miatt került a listára.
    
Világörökség lett az iráni fennsíkon, Iszfahántól délkeletre fekvő Jazd település, amely "a sivatagi túléléshez szükséges, korlátozottan rendelkezésre álló javak felhasználásának élő tanúja".
    
Jazd a zoroasztrizmus központja, mecsetei, minaretjei, hagyományos építési stílusa megmenekült a modernizációtól.
    
A japán Kjúsú szigettől 60 kilométerre nyugatra emelkedő Okonosima szent szigete szintén világörökségi helyszín lett. A szinte érintetlenül fennmaradt régészeti ásatási helyen látható, hogy változtak a szigeten végzett rituálék a IV. és a IX. század között.
    
A nyolc helyszín között szerepel a Francia Polinéziához tartozó Raiatea-szigeten fekvő Taputapuatea szentélye, Grönland Kujataa nevű területe, ahol az északi sarkvidéki földművelés első emlékei láthatók, valamint a Tatár Köztársaság Szvijazsszk szigetén álló katedrális.
    
A bizottság döntött korábban arról, hogy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek közé került Bécs belvárosa és az Izrael által megszállt Hebron óvárosa, a Nagy-korallzátony azonban nem.
    
A július 12-ig tartó tanácskozáson hét természeti, 27 kulturális és egy vegyes helyszín nevezését vizsgálja meg a bizottság, emellett áttekinti a veszélyeztetett 55 világörökségi helyszín állapotát. Magyarország idén nem jelölt helyszínt a listára.

MTI