Tradíció helyett vásárlási láz

Fotó: MTI

A decemberi ünnepekhez kötődő vallási, népi és századfordulós hagyományok Magyarországon is egyre inkább háttérbe szorulnak. Évről évre kevesebb az olyan család, ahol fontosak még a régi tradíciók. A kereskedők kihasználják az emberekben tomboló vásárlási lázat, így sokaknak csupán a mérhetetlen költekezés és a sokféle bosszúság jut eszébe év vége közeledtével.

Fotó: MTI

Lassan megszokjuk, hogy bár javában tart még az ősz, szinte ki sem hunytak a ’56-os forradalom hőseiért gyújtott gyertyák, az élelmiszerboltok polcait rendre ellepik a csokimikulások. Ugyanakkor egyre nehezebb feladat, hogy olyan figurát találjunk, ami nem a hálósipkás nagyszakállút, hanem a püspökruhás, pásztorbotos Szent Miklóst ábrázolja.

Ma már hagyományos adventi naptárt is nehéz találni, mivel a legtöbb dobozon a sokak által Télapónak nevezett amerikai Santa Claus látható, amint éppen szánjában ülve rénszarvasok repítik, vagy ahogy feldíszített karácsonyfát próbál a családi házak nappalijába csempészni a kéményen keresztül.

Bár a szintén új keletű halloweenőrület és advent első hétvégéje között majdnem egy hónap telik el, sok helyen már akkor építeni kezdik a karácsonyi vásár bódéit, amikor a kirakatokban még ott díszelegnek a pókhálós és csontvázas jelmezek. November elején a fények is kigyúlnak a feldíszített placcon, majd felcsendülnek azok a tengerentúli karácsonyi dalok, amik napjában úgy kéttucatszor hangzanak el. Irigykedhetünk a vallásos lengyelekre, Krakkóban ugyanis megvárják a karácsonyi időszak hivatalos kezdetét, és idén is csak december első hétvégéjén nyitották meg a főtéren található bazárt.

A tapasztalatok szerint a vásárlók körében 2018-ban is hódít az úgynevezett grincsfa. Hogy miért, arra nem egyszerű választ adni, az agyondíszített örökzöld ugyanis nem más, mint egy gúzsba kötött karácsonyfa. A Grincs egy szőrös és mogorva amerikai mesehős, aki megbántódik, miután borotvát kap ajándékba. Elhatározza, hogy ellopja a városlakók karácsonyát, terve azonban meghiúsul, miután az emberek díszek hiányában is ünneplésbe kezdenek. Bár a mese üzenete pont az, hogy a karácsony a szívekben él, nem pedig a hozzá kötődő tárgyakban, sokan mégis előszeretettel készítenek vagy vásárolnak otthonukba ilyen megbecstelenített fenyőfát.

Az adventi koszorúnak szerencsére szintén nagy divatja van, persze az eredeti hagyomány szerinti változatból csak elvétve találunk a virágboltokban. A gyertyák színe a katolikus hagyomány szerint a bűnbánatot jelképező lila, kivéve a harmadik vasárnapra jutót, amely rózsaszín, ez az örömöt szimbolizálja. Ilyenfajta koszorút azonban kevesen csinálnak már, és sok ünneplő azzal sincs tisztában, hogy a világító gyertyák számának gyarapodása a növekvő fényt jelképezi, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad szenteste napján.

Persze már az is nagy szó, ha egy család bármit is saját kezűleg készít az ünnepre. Ma az a divat, hogy mindent készen vásárolnak az emberek. A bejglit, a mézeskalácsot, sőt, az ünnepi főfogásokat is sokan boltban veszik meg, újabban étteremből rendelik. Különösen igaz ez a szaloncukor esetében, aminek eredeti, ezüstpapíros konzumváltozata mára gyakorlatilag eltűnt a boltokból.

Van helyette műanyag karácsonyfa, ami szintén egyre népszerűbb, az utóbbi időben nemcsak a zöld, hanem az ízléstelen fehér vagy ciklámen variációja is. Gyakran hallani, hogy egyesek azért vesznek ilyet, mert szeretnék megóvni a természetet, csakhogy a legtöbb műanyag fa PVC-ből készül, ami nem megújuló anyag, szennyezi a környezetet, ráadásul nehezen lehet újrahasznosítani.

Arra persze nincs magyarázat, hogy Magyarországon miért a Jézuska hozza az ajándékokat, ha egyszer neki van születésnapja. Erdélyben, ahol az angyal teszi a fa alá a meglepetéseket, csak megmosolyogják ezt az anyaországiak körében terjedő hiedelmet. Igaz, így legalább szó esik Jézusról minden családban, hiszen valójában mégiscsak az ő születése hozta a világra a karácsony örömét.

Lapszám: