Óvatosság fél egészség

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Egyre népszerűbbek azok a termékek, amelyekkel pótolni lehet a szervezetből hiányzó ásványi anyagokat és nyomelemeket. Érdemes azonban tájékozódni, mielőtt bármit is bekapkodnánk, évente ugyanis számos olyan készítmény jelenik meg a piacon, ami nem felel meg az előírásoknak. A Testnevelési Egyetem Sport-táplálkozástudományi Központjának vezetőjével, dr. Martos Éva professzorral beszélgettünk.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

– Mit jelent pontosan az étrend-ki­egészítő fogalma?

– Az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, amelyek koncentrált formában tartalmaznak bizonyos tápanyagokat. Áruházakban, drogériákban, gyógyszertárakban és edzőtermekben egyaránt megtalálhatjuk és megvásárolhatjuk őket, de betegségek gyógyítására nem alkalmasak, többek között ezért is tilos ilyen hatásra hivatkozva reklámozni, árusítani őket.

– Mi szükségünk rájuk?

– Megfelelő táplálkozás mellett gyakorlatilag semmi, ám manapság, a rohanó hétköznapok során egyre kevesebb figyelmet fordítunk arra, hogy mit juttatunk a szervezetünkbe, így előfordulhat, hogy bizonyos vitaminokból és ásványi anyagokból jóval kevesebbet fogyasztunk, mint amennyire szükségünk lenne. Napjainkra az egészségtudatos életvitel a világ egyik legfelkapottabb témája lett, szerencsére egyre több emberben tudatosul, hogy a helyes táplálkozással számos betegség megelőzhető. Sokkal egyszerűbb azonban bekapni egy kapszulát, mint elkészíteni például egy gyümölcsturmixot reggel.

– Hogyan kerülhetnek forgalomba ezek a szerek?

– 2004 előtt, az uniós csatlakozást megelőzően sokkal szigorúbb ellenőrzésen kellett keresztülmenniük, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) engedélye, illetve kötelező szakvélemény birtokában kerülhettek legálisan kereskedelmi forgalomba. Manapság azonban elég csupán egy bejelentés ahhoz, hogy árusítani lehessen őket. Az internetes boltok megjelenése még inkább hozzájárult a kontroll nélküli termékek elterjedéséhez, ma voltaképpen azt szerez be az ember a világhálón, amit akar. Csak Magyarországon közel húszezer étrend-kiegészítő van forgalomban, és nap mint nap jelennek meg újak és újak.

– Szakmai berkeken belül van-e egységes álláspont az étrend-kiegészítők szükségességét vagy feleslegességét illetően?

– Mindig az egyéni körülmények határozzák meg, hogy indokolt-e a hagyományos étrend kiegészítése. Amennyiben alacsony valamely szükséges tápanyag bevitele, és ez a hiány nem korrigálható természetes élelmiszerekkel, akkor szükség lehet a mesterséges pótlásra. Mielőtt azonban bármit is bekapkodnánk, feltétlenül forduljunk orvoshoz vagy dietetikushoz.

– Magyarországon az étrend-ki­egészítők negyedrészét a sportolóknak szánt készítmények teszik ki.

– Ezek pedig sajnos olyan anyagot is tartalmazhatnak, amely szerepel a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) évente frissülő tiltólistáján. A versenyzők tehát dupla kockázatnak vannak kitéve, amellett hogy az egészségük károsodhat, anélkül követhetnek el doppingvétséget, hogy ennek tudatában lennének.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

– Lebukáskor kit terhel a felelősség?

– A jelenlegi szabályok szerint egyértelműen a sportolót. Számos eltiltás, de még haláleset is történt doppinganyaggal szennyezett étrend-kiegészítő fogyasztása következtében. Steve Bechler amerikai baseballjátékos például egy efedrin­tartalmú szer miatt vesztette életét 24 éves korában.

– Hogyan fordulhat elő, hogy egy étrend-kiegészítőbe tiltott anyag kerül?

– Szennyeződhet a készítmény előállítása közben véletlenül úgy, hogy az alapanyag vagy a gyártósor nem megfelelő tisztaságú, vagy akár csomagolás közben. Ugyanakkor sok esetben a szándékosság sem zárható ki. Vannak, akik a kívánt hatás biztos elérése érdekében beletesznek ezt-azt az étrend-kiegészítőkbe, persze anélkül, hogy az összetevők között feltüntetnék a pluszadalékot.

– Melyek a gyakori ártalmas összetevők?

– Az izomtömeg-növelő anabolikus androgén szteroidok és stimulánsok, amelyek a központi idegrendszert izgatják, ezáltal fokozzák a koncentrációképességet, de számos mellékhatásuk van.

– Igaz, hogy az étrend-kiegészítőkben megtalálható összetevők közül csupán öt van, amelyik bizonyítottan képes fokozni a sportteljesítményt?

– A rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok szerint a kreatin, a koffein, a nátrium-bikarbonát, a béta-alanin és a nitrát lehet pozitív hatással a teljesítményre. A hatás azonban nem mindenkinél egyforma, ezért fontos az egyénre szabott alkalmazás. Az összetevők közül egyébként a mostanság oly népszerű növényi eredetűek azok, amelyek teljesítményre gyakorolt hatása a legkérdésesebb. Külföldön számos szervátültetést kellett végrehajtani már olyan összetevők miatt, amik nagy mennyiségben komoly károkat okoztak.

– Ha valaki mégis a táplálék-kiegészítő szedése mellett dönt, mire figyeljen oda a választásakor?

– Az első szabály, hogy kerüljük az olyan termékeket, amelyeket kizárólag az interneten lehet beszerezni. Emellett fontos, hogy a készítmény csomagolásán szerepeljen maga a szó: étrend-kiegészítő. A címke is sokat elárulhat egy-egy termékről, ha nem tüntetik fel rajta az összetevőket, vagy hiányzik róla a magyar nyelvű leírás, inkább ne vegyük meg. Ha pedig az alapanyagok nem egyértelműek, akkor nyugodtan fel lehet keresni bennünket, szívesen adunk tanácsot, laboratóriumunkban pedig térítés ellenében be is vizsgáljuk a kívánt szert. Honlapunkon (www.sporttaplalkozas.tf.hu) egyébként egy, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ajánlása alapján készült folyamatábra is segít megítélni, hogy érdemes-e elkezdeni egy adott étrend-kiegészítő szedését, sőt a korábban említett megengedett teljesítményfokozók ajánlott adagjáról és lehetséges mellékhatásairól is tájékozódhatnak az érdeklődők.

– Első teljes évén van túl a Sport-táplálkozástudományi Központ.

– Túl vagyunk az alapozás időszakán, jelenleg mintákat gyűjtünk, interneten hozzáférhető étrend-kiegészítőket szerzünk be és vizsgálunk, hogy legyen viszonyítási alapunk. Folyamatosan fejlesztjük a módszereket, hogy a doppingtilalmi listán szereplő anyagok lehető legkisebb mennyiségét is ki tudjuk mutatni. Emellett kollégáimmal, akik között dietetikus, vegyészmérnök, élelmiszermérnök és sportorvos is van, folyamatosan segítjük a sportolók mindennapjait, kérés esetén meghatározzuk az egyéni szükségleteikhez igazodó energia- és tápanyagmennyiséget, és mintaétrendet készítünk számukra, hogy segítsük őket céljaik elérésében. Reméljük, hogy a jövőben egyre több versenyzőben tudatosul majd, hogy a helyes táplálkozás a siker egyik kulcsa, amit legalább annyira tudatosan kell megtervezni, mint az edzéseket.

Lapszám: