A parlamentben délelőtt megszavazták a 13. havi nyugdíjról már korábban bejelentett változtatásokat. A juttatás a jövőben az öregségi nyugdíjasok közül csak a 62 évnél idősebbeknek jár. A rokkantak, özvegyek, árvák esetében továbbra sincs korhatár. Nyolcvanezer forintnál többet az sem kap 13. havi összegként, akinek a nyugdíja ennél magasabb. Név szerinti szavazásban a szocialisták és a liberálisok támogatták a változtatást, továbbá az MDF-ből Lengyel Zoltán és a független Császár Antal.

A képviselők és polgármesterek eddig adómentes költségátalányára 15 százalékos jövedelemadót vezettek be. Erről szintén név szerinti szavazással, de egyhangúlag döntött az Országgyűlés.

Nem emelik a 20 százalékos forgalmi adót, mindössze 9 képviselő támogatta ezt az indítványt. Részben elfogadta viszont a többség az MDF másik javaslatát: a jövőben nem kell örökösödési illetéket fizetniük a közvetlen családtagoknak – gyermeknek, házastársnak, szülőnek – az örökölt lakás értékének 20 millió forintig terjedő része után. Ezzel a maximális, 20 milliós érték esetén 570.000 forintot takarít meg az örökös. Mindez január 1-étől érvényes, az akkor folyamatban lévő hagyatéki ügyekre is.

Az adótörvény kormány által támogatott további módosításaira egyébként az MSZP és az SZDSZ, valamint az MDF-frakció fele és a független Császár Antal mondott igent.

Szocialista és szabad demokrata szavazatokkal jóváhagyták Veres János pénzügyminiszter jelentős szigorítást jelentő javaslatcsomagját, amely még a kormány második költségvetési javaslatához képest is 300 milliárd forinttal csökkenti a kiadásokat,110 milliárddal a hiányt. Ezen kívül alig fogadtak el módosítást a büdzséhez. Arról, hogy végül is mennyi lesz a bevétel, a kiadás és a hiány, egy-két óra múlva döntenek.

A Fidesz szerint a szocialisták hazudtak, mert korábbi ígéreteik ellenére a nyugdíjasok egy jelentős részétől elvették a 13. havi nyugdíjat. Navracsics Tibor frakcióvezető sajtótájékoztatóján azt mondta: a 13. havi nyugdíj mostani módosítása közvetve 100-120 milliárd forintot jelent, vagyis a kormánynak csupán fél- vagy egyszázalékos gazdasági növekedést kellett volna produkálnia, hogy a nyugdíjak továbbra is biztonságban legyenek.

(MR)