Nőtt az MSZP-Fidesz közti különbség, amit alighanem a romló gazdasági és politikai közhangulat magyaráz elsősorban – egyebek mellett ezt mutatja ki a legutóbbi HVG-Medián-felmérés.

A két „nagy” közötti különbség szeptemberi csökkenését legalább részben a Magyar Gárda megalakulásával és az azt övező rendkívüli médiafigyelemmel lehetett magyarázni, amely valószínűleg mozgósította a tétovázó MSZP-szavazók egy részét, és elriaszthatott egynémely mérsékelt jobboldali szavazót a vonakodva elhatárolódó Fidesztől. Mostanra ez a hatás elenyészett, bár annyi megmaradt belőle, hogy továbbra is kimutatható a gárda létrejötténél bábáskodó, azelőtt a fél százalékot sem elért Jobbik támogatottsága.

Október elejére nagyjából visszaállt a korábbi hónapokban tartósan tapasztalt Fidesz-előny, bár a nagyobbik ellenzéki pártnak nem sikerült beállítania idén márciusban kimutatott rekordját. Akkor a teljes szavazókorú népességre vetítve 43:21 volt a Fidesz és az MSZP szavazótáborának egymáshoz viszonyított aránya, most „csak” 41:21. A két tábor éles szembenállását jelzi, hogy mindkettőnek egyaránt négyötöde utasítja el kategorikusan a riválist – összességében a „biztos” szavazók mintegy fele szerint kizárt, hogy az MSZP-re szavazzon, a Fideszről az egyharmaduk gondolkodik így.

Jelentősen romlott viszont az MSZP-sek „harci morálja”: korábban nem látott, 50 százalékos mélypontra esett vissza azon szocialista szavazók aránya, akik pártjuk győzelmére számítanának, ha a közeljövőben lenne választás. A Fidesz-szavazótábor önbizalma töretlen: hónapról hónapra 90 százalék fölött van a sikerben bízók aránya.

A kormányoldal gyengülése és az ellenzék erősödése csak az egyik kifejeződése a közhangulat romlásának. A Medián felméréseinek történetében rekordmagasságra, 75 százalékra szökött azoknak az aránya, akik szerint az országban „rossz irányba mennek a dolgok” (az eddigi csúcs a tavaly szeptemberben és idén márciusban mért 73 százalék volt).

Nehéz lenne megmondani, oka-e vagy inkább következménye az általános borúlátásnak, hogy jelentősen romlottak az emberek gazdasági várakozásai is. Tavaly nyáron, a megszorító intézkedések bejelentését követően soha nem látott mélyrepülésbe kezdtek a lakosság gazdasági jövőképét kifejező mutatók, ám azt követően – kisebb hullámvölgyekkel – fokozatosan mérséklődött a gazdasági pesszimizmus. Most októberre azonban megtört ez a tendencia, és a háztartások, valamint az ország gazdasági lehetőségeit megint nagyjából ugyanolyan rossznak ítélik az emberek, mint az év elején (az ország gazdasági helyzetének romlását 61, a saját háztartásáét 63 százalék valószínűsíti).

Könnyen lehet, hogy a változásnak inkább politikai okai vannak, nem pedig az emberek egynegyede által a legfontosabb témának tartott élelmiszer-drágulással magyarázható. Magyarán a romló politikai kedélyállapot tükrében az anyagi lehetőségeiket is rosszabbnak látják az emberek. Annyi bizonyos, hogy a gazdasági várakozások romlása szinte teljes mértékben a kormánypárti szavazók véleményváltozására vezethető vissza. Valószínűleg az MSZP-szavazókat érintette inkább kellemetlenül a Zuschlag-ügy is, amit október elején az előző hónap legfontosabb témájának tartott a közvélemény. Ennek hatását a miniszterelnök október elején beharangozott tisztasági csomagja csak kismértékben ellensúlyozhatta: ez az ügy (a bejelentést követő hétvégén) a hatodik helyre került a szavazók napirendészlelésében, fontossága még az MSZP-szavazók szemében sem előzte meg a Zuschlag-ügy jelentőségét. (A Fidesz az adatfelvétel után állt elő a javaslataival, és Gyurcsány múlt hétfői népszavazási kezdeményezése is csak közvetlenül a felmérés lezárása előtt vált ismertté.) Úgy tűnik tehát, hogy a nagyobbik kormánypártot ért korrupciós vádak elkedvtelenítették az MSZP-szavazók egy részét. Az MSZP „korrupciós indexe” (amely 100 fokú skálán fejezi ki, hogy mennyire tartják jellemzőnek a pártokra a „tisztázatlan pénzügyeket”) a szeptemberi 73-ról 77 pontra nőtt, miközben a Fideszé 63-ról 58 pontra csökkent.

A politikusok népszerűségi listáját tekintve a leginkább szembetűnő Sólyom László köztársasági elnök elfogadottságának jelentős növekedése. Ez hónapról hónapra, fokozatosan következett be, és különösen figyelemreméltó, hogy az őt korábban is nagyra becsülő Fidesz-szavazók és a kritikusabb MSZP-szavazók körében egyaránt végbement: júliusról októberre az előbbiek körében 71-ről 76 százalékra, az utóbbiakéban 32-ről 42 százalékra javult az államfő népszerűségi mutatója. Dávid Ibolya javuló megítélése viszont elsősorban a Fidesz-szavazók véleményváltozásának tulajdonítható, hiszen júliusról októberre ebben a körben 45-ről 52 százalékra nőtt azok aránya, akik az MDF elnökét szívesen látnák a jövőben „fontos politikai szerepben”. Persze ez még mindig elmarad az MSZP-szavazók értékelésétől, akiknél Dávid Ibolya szimpátiamutatója ezúttal is 62 pontot ért el. Ugyancsak a „másik oldal” szimpátiájával-antipátiájával magyarázható, hogy a népszerűségi rangsorban a Fidesz két vezetője is megelőzi a párt elnökét. A kormánypárti szavazók körében ugyanis Kósa Lajos tetszési indexe 25, Pokorni Zoltáné pedig 15 pont Orbán Viktor 4 pontjával szemben.

(hvg.hu)