Miközben a szeptemberi adatok már a hiánycél 200 milliárd forintos túllépéséről tanúskodtak, novemberre pedig már az egész évre tervezett összeg 151 százalékán, 1305 milliárd forintot állt a hiány, decemberben huszáros hajrával sikerült visszahúzni a deficitet a tervezett keretek közé. Az év utolsó hónapja ugyanis 435 milliárd forintos többlettel zárt – ami több mint duplája az eddigi legsikeresebb decemberi adatnak. A december ugyanis hagyományosan többlettel zár, mivel a vállalkozások – az adófeltöltési kötelezettség miatt – ekkor fizetik társaságiadó-átutalásuk jelentős részét.

Idén azonban további jelentős bevételt hoztak az ágazati különadók. A banki, energetikai, telekom és kereskedelmi szektorokra kivetett extraterhek az utolsó hónapban 240 milliárd forintot hoztak a költségvetésnek.

Közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium megerősíti: a kormány bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedései nélkül a hiány elérte volna a GDP 6 százalékát. A különböző költségvetési tételeket vizsgálva a központi költségvetés épp akkora hiánnyal zárt (836 milliárd forinttal), mint ami az eredeti tervekben szerepelt. A társadalombiztosítási alapok hiánya ugyanakkor másfélszerese lett a tervezettnek (69 helyett 96 milliárd forint), ám ezt ellensúlyozták az elkülönített állami pénzalapok tervezettnél kisebb kiadása (főleg a Munkaerő-piaci Alapban és az Innovációs Alapban sikerült megtakarítani).

Az önkormányzatok gazdálkodása egyelőre sötét ló. A kormányzat ezzel kapcsolatban még csak feltételezi, hogy a szektor hiánya 115 milliárd forint lesz – így teljesülne ténylegesen a 3,8 százalékos államháztartási hiány. Ezzel kapcsolatban azonban végleges számokra csak a tavaszi hónapokban számíthatunk.

A 3,8 százalékos hiánycélnál az elmúlt tíz évben csak egyszer, a gyurcsányi megszorítások időszakában sikerült kedvezőbbet produkálni – ám az a következő év tanúsága szerint nem bizonyult fenntarthatónak. Egyúttal hazánk az Európai Unió hatodik legkisebb államháztartási hiányát felhalmozó államává vált.