Harminckétezer adós három hónapnál hosszabb ideje nem törleszti hitelét, és a gazdasági válság, vagyis tavaly ősz óta háromezer kilakoltatás történt bedőlt lakáshitelek miatt – közölte a kormányszóvivő.

A kormány igyekszik segíteni azoknak, akik bajba jutottak, például elvesztették állásukat vagy fizetési nehézségeik vannak. Ők két évre áthidaló kölcsönt vehetnek fel. Az önkormányzatok pedig megvásárolhatják az elárverezendő lakásokat és azokat bérbe adhatják a korábbi tulajdonosoknak – emlékeztetett Szollár Domokos.

Más adatokat közölt Szili Katalin szocialista politikus, leköszönő házelnök. A GKI adataira hivatkozott, és azok szerint az év első felében hatezer kilakoltatás történt, az év második felében pedig 60-75 ezer ilyen akcióra lehet számítani.

A Fidesz-KDNP képviseletében Soltész Miklós is hasonló számokat idézett: szerinte 70-80 ezer család veszítheti el lakását, ha a kormány nem hoz érdemi intézkedéseket.

Azonnali árverezési és kilakoltatási moratóriumot követelt a bankoktól a Vállalkozók Érdekvédelmi Szövetsége azok érdekében, akik önhibájukon kívül nem tudják fizetni hiteleiket. A szervezet a hónap végéig feketelistára rakná az ettől elzárkózó pénzintézeteket és törvénybe iktatná a lakhatás jogát.

Hatástalanok a brit kormány akciói

A 60 millió lakosú Nagy-Britanniában tavaly 40 ezer brit család vesztette el a házát, mert nem tudta fizetni a jelzálogkölcsönt. Az idei év első negyedében már 15 ezer családdal történt meg ugyanez. Vagyis majdnem 60 százalékkal emelkedett ez az arány. A válság kezdete óta a kormány több kísérletet is tett, hogy segítsen a bajba jutott adósokon, ám ezek gyakorlatilag hatástalanok maradtak.

Azt azonban el kell ismerni, hogy a bankok tényleg igyekeznek segítőkészek lenni, és ha valaki csak átmenetileg küzd fizetési nehézségekkel, rugalmasan segítenek a kölcsönfelvételek könnyítésével.

Egyébként továbbra is komoly feszültségeket okoz az, hogy a kormány hiába dobott sok milliárd fontos mentőövet több banknak, a pénzintézetek továbbra sem hajlandók hitelt nyújtani a vállalkozásoknak. Így sok megy csődbe, ami tovább növeli a munkanélküliséget. Az ellenzék egyik képviselője tegnap egyenesen kapitulációval vádolta a bankfelügyeletet, mert a beharangozott szigorításokat az ősztől életbe lépő új szabályozás részeként mégsem vezette be. Így a bankok lényegében folytathatják ugyanazt a gyakorlatot, ami a hitelválsághoz elvezetett.

Amerikában 890 ezer házat árvereztek el három hónap alatt

Júniusban és júliusban havonta hét százalékkal szaporodott az árverésre váró otthonok aránya az Egyesült Államokban. Az év második negyedében pedig 890 ezer házat árvereztek el. A szórás azonban nagy, mert míg például Virginia államban szinte alig van, addig Floridában, Arizonában, Kaliforniában vagy Nevadában rengeteg az árverezés. A munkanélküliek gyarapodásával ugyanis meredeken növekszik azoknak a száma is, akik már nem tudják fizetni a jelzálogrészleteket.

A Bloomberg hírügynökség adatai szerint várhatóan mintegy másfél millió amerikai veszítheti el a lakását, és a befizetetlen jelzáloghátralékok összege 225 milliárd dollárra nőhet az elkövetkező évben.

A szövetségi kormány törvényt vagy központi rendelkezést nem hozott az árverezések, a kilakoltatások elkerülésére, ezt egyébként bajosan is tehetné meg. Viszont megfogalmazott ajánlásokat, amelyeket aztán a pénzintézetek vagy megfogadtak vagy nem. De sok esetben igen, hiszen az elárverezendő házak túlnyomó többségét nem tudják eladni, így azoknak az állaga csak tovább romlik. A jelzáloghitel-intézetek egy része tehát lehetővé tette az adósság átütemezést, vagy egyenesen az alacsonyabb törlesztő részleteket. Igaz, hosszabb futamidővel.

(MR)