Szerinte a berlini fal lebontásához vezető bejelentés nem annyira spontán döntés eredménye, hanem az akkori keletnémet állam- és pártvezetők egységesen határozata volt.

A közvélemény tudatában úgy él a keletnémet határ megnyitása, hogy 1989. november 9-én az NDK fővárosának sajtóközpontjában Günter Schabovski politikai bizottsági tag a tudósítók szokásos heti tájékoztatása végén, egy kérdésre válaszolva, mintegy mellékesen megjegyezte, hogy az új utazási törvény azonnali hatállyal életbelépett.

Mivel a közlést a keletnémet tévé egyenes adásban közvetítette, a lakosság ezt úgy értelmezte, hogy megnyílt a határ, és szinte perceken belül a Berlint kettéosztó fal határátlépő állomásaihoz tódultak az emberek, ahol a meglepett őrség szinte ellenőrzés nélkül engedte Nyugat-Berlinbe menni a tömeget.

A hétvégén azonban az említett kérdést feltevő olasz újságíró egy interjúban azt állította, hogy egy magas rangú informátorának tanácsára fordult az időközben történelmi sajtókonferencia végén Günter Schabovskihoz.

Nevet ugyan nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, de bejelentéséből egyértelműen arra engedett következtetni, hogy az utazást korlátozó rendelkezés feloldása a legfelsőbb szinten elfogadott közös döntés alapján született.

Ennek oka az volt, hogy a kelet-berlini politikai bizottság az NDK-polgárok Budapesten és Prágán keresztül történt tömeges menekülése nyomán a határ megnyitásával akarta enyhíteni a pártvezetőségre nehezedő nyomást, és a kommunista táboron belül megszokott titokzatosság megőrzésével egy nyugati újságírót használt fel egy olyan nagyhorderejű határozat közzétételére, amely végül a rendszer bukásához, majd pedig Németország újraegyesüléséhez vezetett.

Tény az is, hogy Günter Schabovski visszaemlékezéseiben több változatot is említett a határnyitással kapcsolatban.

(InfoRádió)