Hol rejlik a "nagy klímarejtély" megoldása?

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

A déli sarkvidék vizeiben rejlik a "nagy klímarejtély" megoldása svájci kutatók szerint. 

Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)

Egymillió évvel ezelőtt a jégkorszakok viszonylag hirtelen hidegebbekké, hosszabbakká váltak és hosszabb időközönként jelentkeztek. Ennek oka a klímakutatás egyik nagy rejtélye, és most a svájci kutatók azt mondják, közelebb kerültek a megoldáshoz.

A jégkorszakok a Föld történelmének elmúlt 2,6 millió évében bizonyos rendszerességgel, a Föld Nap körüli keringésével összefüggésben jelentkeztek. Mintegy egymillió évvel ezelőtt azonban ezek az időközök meghosszabbodtak 41-100 ezer évvel, maguk a jégkorszakok is hosszabbá és intenzívebbé váltak. 

A szakértők a jelenséget "közép-pleisztocén kori fordulatnak" nevezik.

Hogy mi váltotta ki ezt a fordulatot, a klímatörténelem egyik nagy rejtélye, mert a bolygó körpályájának esetleges változása nem állhat a hátterében. 

A Samuel Jaccard, a Berni Egyetem kutatója által vezetett szakértői csoport a svájci nemzeti kutatási alap (SNF) támogatásával végzett kutatásukkal egy lépéssel közelebb kerültek a megoldáshoz. 

Elméletük szerint döntő szerepet játszott az, hogy lelassult a dél-sarkvidéki vízterületek mély és felszíni rétegeinek cirkulálása - közölte az SNF.

Ennek hatására kevesebb szén-dioxid került a mélyebb rétegekből a légkörbe, aminek következtében legyengült az üvegházhatás és intenzívebbé váltak a jégkorszakok. Globális lehűlés következett - mondta Jaccard. 

A tudósok eredményeikről a Science című szaklapban számoltak be. 

Kutasuk során egy 169 méter mély furatból gyűjtött tengeri üledéket elemeztek. A mintákat az 1990-es években gyűjtötték, Dél-Afrika partjaitól 2500 kilométerre, 2,8 kilométeres mélységben. 

A különböző rétegekben lévő mikroszkopikus egysejtűek kémiai összetétele alapján rekonstruálták a körülménynek változásait az elmúlt 1,5 millió évben. 

A figyelem középpontjában a felszíni és a mély réteg hőmérsékletének és sótartalmának különbözőségei álltak. Ezek a különbségek határozták meg mások mellett a különböző tengeri rétegek keveredésének intenzitását.

Az óceánok 60-szor több szenet tartalmaznak, mint a légkör. "A vízrétegek cserélődésének fontos szerepe van, mert ennek révén kerül a mélyebb rétegek oldott szén-dioxidja a légkörbe és járul hozzá az üvegházhatáshoz" - mondta Jaccard. 

A klímarendszer dinamikája nagyon összetett - hangsúlyozzák a tudósok. Jelenleg a felerősödött nyugati szelek serkentik a tengervíz rétegeinek cserélődését a déli vizekben és serkentik az óceánok szén-dioxidjának leadását az atmoszférába. 

Ennek a folyamatnak ellene hathat, hogy a klímaváltozással növekszik a csapadék és felerősödik a gleccserek olvadása ebben a régióban. E felszíni édesvíz miatt csökken a sótartalom, ami ismét fékezi a cirkulációt. 

"Jelenleg nem lehet megjósolni, mi fog történni" - mondta Jaccard.