Részletes program:

Július 4., 11.00

SIMAI KRISTÓF: GYAPAI MÁRTONY A FELESÉG-FÉLTŐ

szerelmi vásári vígjáték a Szekér Színház előadásában

Beszélgető személyek:

Gyapai Mártony Tóth Tamás

Gyapai Mártonyné Fazekas Zsuzsa

Hédervári, nemes ember Ruzicska László

Rozina, ennek leánya Némedi V. Tímea

Szemerei, nemes ifjú, Rozina kedvese Beszterczey Attila/Kotáni Bence

Magda Katona Kinga

Muzsikások:

Vaig Júlia és Migróczi Tamás

Jelmez- és díszlettervező:

Pilinyi Márta

Rendező:

Póka Éva

Gyapai Mártony a feleség-féltő

A darabot Simai Kristóf 1792-ben írta, szövege az akkori korban ledérnek, túl merésznek bizonyult. Épp ezért a színjátszás akkoriban legfőbb helyszínének számító iskolákban tilos volt előadni – csak 2-3 előadást ért meg Budán és Debrecenben.

Az idősödő Gyapait felesége, egy ifjú hölggyel találja félreérthetetlen helyzetben, majd Gyapainé dacból magát is félreérthető helyzetbe sodorja egy ifjú nemes úrral. A darab helyzetkomikumokkal, félreértésekkel teli vidám komédia. Ahogy ez már lenni szokott, ezúttal is jól végződik minden félreértés, mindenki megtalálja a maga szerelmét.

Mutatós jelmezek, korabeli zenék és nem utolsósorban szókincsében gazdag szöveg jellemzi a darabot.

Simai Kristóf

Sima Mártonként született Komáromban, 1742. november. 8-án és Selmecbányán hunyt el 1833, augusztus 12-én. Író, szótáríró, 1832-től az MTA levelező tagja volt.

Kegyes tanítórendi tanár volt, az ország sok városában működött, 1776–90-ben Kassán 1790-től 1820-ig, nyugdíjazásáig Körmöcbányán. 1829-ben Benyák Bernát halála után Selmecbányán a piarista rend szeniora volt. Számos iskolai drámát írt diákjai számára, utóbb megpróbálkozott a világi színművel is. Igazházi című drámájával nyitotta meg előadásait Kelemen László első magyar színjátszó társulata 1790-ben. A 90-es évek derekától szótárírással kezdett foglalkozni, összegyűjtötte a 18. század népies színezetű irodalmi nyelv teljes szókincsét, valamint a rokon táj- és régi szavakat. Drámáiban többnyire idegen írók műveit dolgozta át, így Moliere-t is. Foglalkozott nyelvészeti tanulmányokkal és szakácskönyvet is szerkesztett.

Szekér Színház (Leányfalu)

A Szekér Színház ötletét Déryné echós szekere és a Kelemen társulat színjátszói adták. Miért ne lehetne ma is 200 év elmúltával valami hasonló színházat alapítani. Tavasztól őszig járni az országot, és hirdetni a szép magyar nyelvet, felidézni az ősi magyar vásári játékokat. Akár egy hegyoldalban, vagy falunapokon, a falu főterén, esetleg meglátogatni az őszi szüreti bálokat. Vállalkozó szellemű színészeket, lelkes amatőröket, és még az igazi színházat szerető embereket találni nem volt nehéz… Felújíttattak egy szekeret, azzal a környéket járják. Az ötlet 2003 áprilisában született, és mindmáig egyre több meghívást kapnak.

Július 11., 11.00

MOLDVAI GYERMEK TÁNCHÁZ A ZURGÓ EGYÜTTESSEL

A Zurgó Együttes 1993-ban alakult, céljuk a moldvai csángó magyarok zenéjének, kultúrájának megismerése és megismertetése.

1992 óta számos gyűjtést végeztek Moldvában és itthon, az idelátogató csángók között. A moldvai csángók muzsikáját hagyományos hangszereken szólaltatják meg, a tánczene mellett fontosnak tartják a dalok továbbélését is.

2004 őszén a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma az együttes eddigi munkáját értékelve a Zurgónak ítélte a Bezerédj-díjat, 2006 tavaszán a Magyar Művészetért Díj Kuratóriuma pedig a Bartók-emlékdíjat.

Az együttes tagjai

Draskóczy Lídia hegedű

Navratil Andrea ének

Demeter László koboz

Nagy Bercel furulya, kaval, tilinkó

Sófalvi Kiss Csaba furulya, kaval, tilinkó, szaxofon

Sebestény Rita dob, ütőgardon

Július 18., 11.00

BLUES CAFÉ

A Budavári Művelődési Ház akusztikus klubja költözik ki egy kellemes délelőtti zenélésre a zenepavilonban. A megújult Mini három tagja, Török Ádám (fuvola), Török Péter (gitár) és Horváth Mihály (szájharmonika) játszanak régi és új, ismert és ismeretlen blues és rock dallamokat.

A Blues Café szeptembertől a Bem rakparton folytatódik.

Július 25., 11.00

FRICSAY FÚVÓS EGYÜTTES

A Fricsay Richárd Katonazenei Hagyományőrző Egyesület azzal a céllal jött létre, hogy a magyar katonazene kulturális értékeit, szellemi hagyományait megőrizze és ápolja, sok száz éves történetét, neves személyiségeinek munkásságát kutassa, népszerűsítse. Az egyesület életre hívója a Magyar Honvédség Központi Zenekar tagsága volt, amely 2000 augusztusában az első közgyűlés összehívásával kezdeményezte a szervezet hivatalos bejegyzését. Az egyesület főként aktív- és nyugállományú katonazenészekből áll, de számos, a katonazenét pártoló tag segíti a célkitűzések és programok megvalósítását.

Az egyesület, kiemelt feladatának tekinti a magyar zenekultúra és a katonazene népszerűsítését. Az egyesület névadója, Fricsay Richárd élete és munkássága emlékére az elnökség minden évben megrendezi a magyar katonazenekarok szóló- és kamaraművészeinek hangversenyét a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében. A katonazene és a fúvószene népszerűsítése érdekében 2001 óta működik az egyesület irányításával a Fricsay Fúvósegyüttes, amely katonazenészekből verbuválódott. A zenekar napjainkig számos koncerten, kulturális rendezvényen szórakoztatta a zeneszerető közönséget.

A szervező Budavári Művelődési Ház mindenkit szeretettel vár az ingyenes rendezvényekre!