A tízéves jubileumát ünneplő Bormíves Céh egy évtizede azzal az elhatározással indította útjára a borversenyt, hogy neves külföldi borszakértők független véleményt alkotva jelöljék ki Magyarország legjobb 55 (20 fehér-, 25 vörös-, 10 édes) borát és ezek közül is a leges-legjobbat, a Champion győztest.

A versenynek 8 éve otthont adó Pannonhalmi Apátság akár szimbóluma is lehetne a rendezvény tisztaságának, ahol ebben az évben 100 pincészet 106 fehérbora, 134 vörösbora, 40 édes fehérbora, 22 bikavére és 14 pezsgője mérettetett meg. A szigorú szabályok szerint, teljes inkognitóban zajló borverseny kezdetek óta a neves szakértőkről és az egyedi bírálási rendszeréről vált híressé. A zsűri jubileumi gréniuma a borszakértők még több elit képviselőjéből állt össze, azzal a nem titkolt céllal, hogy a magyar borok hírét a világ minden részén a legilletékesebb és leghitelesebb személyek hangoztassák.

Ebben az évben a két visszatérő Master of Wine (Angela Muir, Caroline Gilby) borítész mellett a mérvadó Jancins Robinson munkatársa, Richard Hemming és David Copp újságíró is jelen voltak Angliából , ahogy Dél-Amerika képviselői, Enrique Chrabolowsky argentin publicista és dr. Kosárka József chilei magyar nagykövet személyében. A külföldi bírák közt szerepelt még az olasz Veneto tartománybeli sommelier Dante Brancaleoni, Tomasz Prange-Barczynski a lengyel Wino magazin főszerkesztője, és Vladimir Tsapelik orosz borszakíró a www.winepages.ru tulajdonosa, és Szabó Zoltán, Kanada Master sommelier-je.

A zsűrizés két csoportban történt, ahol külföldi és hazai (Kovács Antal – sommelier, szaktanácsadó, borszakíró, Kovács András István – Info Rádió Hordóminta, Tonella; Kalocsai Zoltán – Bortársaság; Mészáros Gabriella – Nemzetközi Borakadémikus; Biszak Gábor – Művelt Alkoholista (vörös és fehér); Fabók Mihály – Gundel Étterem, sommelier, borszakíró) bírálók közösen pontozták a nevezett tételeket kizárólag az évjárat ismeretében, 100 pontos O.I.V. rendszerben. Az esetleges szubjektív vélemények kiküszöbölése érdekében a legmagasabb és legalacsonyabb pontszámokat egy-egy tétel értékelésénél törlik, így Angela Muir 100 pontosra értékelt ( a verseny történetében előszőr fordult elő ilyen!) Chardonnay szavazata is érvényét vesztette.

Az eredményeket keddig a nevező borászok számára is titok övezi. A csúcsborokról és a Champion díjas borról a nyilvánosság számára a csütörtöki, június 11-i Gundel Étteremben tartandó Gálavacsorán hull le a lepel, másodkézből pedig a www.wineroads.eu híreiből értesülhetnek a csúcsbor listáról, addig is azonban sokat sejtet a zsűri versenyről és a nevezett tételekről alkotott véleménye:

Angela Muir MW, aki a tavalyi évben erősen elmarasztalta a hazai borászokat a nem megfelelő borkészítési eljárásuk miatt, most nagy megelégedettségéről számolt be a nevezett borok minőségét illetően. Rendkívüli örömmel töltötte el, hogy a magyar borászokban inteligens emberekre talált, akik megfogadva tanácsát óriási fejlődést tanúsítottak az elmúlt egy évben. A borkóstoló során különösen a fehérborok változatosságát tartotta figyelemre méltónak és nagy lehetőségeket lát a magyarországi Chardonnay-t illetően, ugyanakkor a Sauvignon Blanc jelenlegi előállítását átgondolandónak találta. Minden elégedettsége ellenére ez évben is célt tűzött ki a magyar borászok számára méghozzá hosszú távon a változatosság tovább keresését. Mivel tapasztalatain keresztül úgy látja, hogy egy borász amikor átlép az elvárásokon, a sablonos unalmas ízeken és egyéni világát kezdi kialakítani, akkor egyre több időt tölt a pincében és minél több időt tölt a pincében, annál egyértelműbbé válnak számára a célhoz vezető szőlőmunkálatok is, ami végösszességben a legjobb minőségváltozást eredményezik.

Caroline Gilby MW Kelet Európa borszakértője örömmel számolt be idei borbírálói élményéről, mert idén már elmondhatta, hogy a magyar borok elértek arra nemzetközi szintre, ahol bátran lehet hirdetni, hogy Magyarország egy jelentős bortermelő ország. Mindemellett hozzátette, hogy ez az eredmény az eddiginél még komolyabb munkát követel, hiszen ezen a szinten már nem csak borvidékek, szomszédos országok jelentik a versenymezőnyt, hanem az egész világ, akik szintén folyamatosan fejlődnek. Az idei borokat nagyon érdekesnek találta, kiemelte a tokajiakat, melyeket hazánk legjelentősebb lehetőségének tart. Ezen belül is külön örült a hungaricum fajták erőteljes jelenlétének és kiemelte, hogy ezek a tradicionális rossz tulajdonságokat mellőzve, a nemzetközi elvárásoknak megfelelően alakulnak, bár az alkoholtartalmat még mindig magasnak találja.

David Copp angol szakújságíró második alkalommal bírált a versenyen, ahol idén nagyon magas színvonalat tapasztalt, mint fehér, mint édes kategóriában. A benevezett borokat érdekesnek, elegánsnak és egyensúlyosnak vélte.

Enrique Chrabolowsky argentin szakértő szintén a tokajiak elkötelezettje – saját bevallása szerint csodálója és egyben a legmagasabb (87) pontszám odaítélője – a vörösbor felhozatalt hullámzónak és átlagosnak találta. A versenyt illetően elmondta, hogy egy nagyon jól szervezett rendezvény, mely maximális elhivatottságot és professzionalitást igényel, hiszen egy-egy nap akár 70 bort is kóstolnak.

Kosárka József a két igen tisztelt angol hölgy véleményével ellentétben nagyon kimagasló borokat nem talált a benevezett tételek között. Ennek ellenére elégedettségéről számolt be hiszen, a több, mint 300 bor 30-40%-a bárhol, bármikor bátran kínálható a világban.

Kozma Kálmán A fehérborok kategóriáját tekintve elmondta, hogy kimagaslóan jó és kiegyenlített minőséget tapasztalt. A vörösborok terén egyértelmű pozitív változásról számolt be, az előző évek hibái eltűntek, a zöld-, vagy épp ellenkezőleg a lekvárosságra utaló ízek lekerekedtek, a túlzott hangsúlyos hordóhasználat, mely kihatott a bor íz, aroma világára eltűntek, így egy visszafogott hordóhasználattal kellemes, jól iható, gyümölcsösebb, alacsonyabb alkoholtartalmú borok születtek. Lenyűgözőnek találta a pezsgőkínálatot, melyeket gyönyörűeknek, elegánsaknak és Champagne kategóriás minőségnek titulált. Ezzel ellentétben a Bikavéreket illetően csalódott, hiányolta a borokból synergiát, mely egy bizonyos plusszt ad a bikavérnek. Az édes borok terén egyensúlyos sav cukortartalmat és szép illatokat tapasztalt.

Mészáros Gabriella Mivel a bor egyértelműen évjárat függő és 2006-2007-2008 egymást követően három kitűnő évjárat volt, de az átlagosnál – ha nem is minden szinten – jobb minőséget adtak a borok, ezért nagyon szerencsének és jónak találta az idei verseny felhozatalát. Kiemelte a száraz fehérborokat, de sok egyéb meglepetést is tapasztalt a kóstoló során, különösen 1993-as és 2003-as aszúkat illetően is. Kozma Kálmánnal ellentétben a Borkollégium vezetőjének nagyon tetszett a Bikavér kínálat, ahol 2005, 2006, 2007 évjáratai egyaránt szerepeltek.

Richard Hemming nagyon magas színvonalt tapasztalt a felvonuló borokat illetően, különösen a vörösborok, a Pinot Noir-ok tekintetében, melyeket rendkívül ízletesnek vélt. Olyan ízeket is alkalma volt megtapasztalni, amelyeket egy magyar bortól nem is várt volna. Nagyon összetettnek találta a versenyt, fiatalabb, testesebb, hordódominánsabb és gyümölcsösebb ízeket egyaránt tapasztalt. Az ő véleményét illetően a tokaji borok állnak hozzá a legközelebb, hiszen ez olyan ízvilágot képvisel, melyet csak Magyarország tud felmutatni.

Szabó Zoltán jobbnak találta a borok minőségét a kitűnő szervezettségű versenyen, ahol mindennel meg volt elégedve. Vörös és édes borokat emelte ki de kitűnő fehérborokat is kóstolt, ám mind közül mégis a 2006-os 2007-es vörösborokat találta a legjobbnak. Nagyon szépnek és meglepőnek tartotta a pezsgőkategóriát, mely felülmúlta várakozásait. A bikavérek tekintetében a tavalyi évhez képest egyértelmű fejlődést tapasztalt.

Tomasz Prange-Barczynski A lengyel szakértő másodszor vett részt a Bormustrán, melynek felhozatalát a tavalyi évvel összehasonlítva sokkal érdekesebbnek és jobbnak tartotta. Különösen a somlói száraz fehérborok tetszettek neki, melyeket személy szerint nagyon ígéretesnek tart. A Bikavérek közül a 2006-os évjáratot emelt ki, míg édes bor kategóriában a Dobogó Pincészet, az Úri Borok és az egyre nagyobb színvonalat nyújtó Patrícius édes fehérborait kedveli leginkább.

Vladimir Tsapelik Idén először érkezett borbírálóként Magyarországra, ahol nagyon jó tapasztalatokat szerzett. Elmondta, hogy a borok nagyon magas színvonalat képviselnek. Külön kiemelte az édes fehérborokat, a Furmint, Hárslevelű és egyéb hungarikum fajtákat, de egyensúlyosnak és elegánsnak találta a száraz fehérborokat is.

A Bormustra részletei a www.wineroads.eu június magazinjában lesz olvasható exkluzív riportokkal és nyereményekkel! De addig is, legyen részese és legszubjektívebb bírálója a magyar bor legnagyobb versenyének a Gundel Étteremben és a Bországgyűlésen 2009. június 12-14 között.