Környezetbarát kenderbeton

Épül az első kenderház Magyarországon, és újraéled a kendertermesztés is – egykor nagyhatalomnak számítottunk e téren. A növény építészeti felhasználása duplán fenntartható megoldás, alacsony energiafogyasztású házak építhetőek így, miközben az építőanyag gyártása sem jár szén-dioxid-kibocsátással, sőt, pont a megkötését eredményezi. Van már passzívház, aktívház, okosház, szolárház, autonóm ház, szalmaház, vályogház, sőt, szupervályog ház, ezek után minek még kenderház is? Ennek jártunk utána.

1698 óta áll Japánban, Naganóban a világ legrégebbi kenderháza. Most is stabilan és szilárdan, a nemzeti örökség részeként, immár múzeumként. Nemcsak a falazata épült kenderbetonból, hanem a teteje is kenderkóróból készült, aminek a kötözéséhez kenderrostot használtak.

A modern világ a kilencvenes években fedezte fel magának a kendert mint építő-, illetve szigetelőanyagot: a francia Yves Kuhn és a dán Jorgen Hempel kezdett vele kísérletezni, majd hasznosítani.

– A műemlék épületeket kívülről nem lehet szigetelni, belülről viszont a megszokott szigetelőanyagok párásodást és penészesedést okoznak. A kender ellenben kiváló páraáteresztő és -szabályozó tulajdonságokkal rendelkezik, hasonlóan működik ebből a szempontból, mint a vályogház, felveszi a felesleges párát, ha pedig száraz a levegő, kibocsátja magából. Ráadásul jobban szigetel a hagyományos üveg- és kőzetgyapotnál, így Európa-szerte népszerű lett. Idővel pedig építőanyagként terjedni kezdett a kenderbeton is, főként Angliában és Franciaországban – mondja Sántha András, a kendert hazánkban népszerűsítő, és az első két kenderházat kivitelező KÖSZI Trade szövetkezet marketingvezetője.


Oldás és kötés

A kender feldolgozása során a kórószár rostját hasznosítják szigetelőanyagként, a pozdorja szolgál építőanyagként – ez a növény zúzásakor a rostok közti fás részből kihulló, összetört hulladékot jelenti. A kenderbeton elnevezés egyébként félrevezető, mert az összetevőit tekintve semmi köze sincs a betonhoz, de hasonlóan önthető és hasonló keménységűre képes megkötni. Maga a technológia nem sokat változott a háromszáz évvel ezelőttihez képest: a pozdorját összekeverik vízzel és kötőanyaggal, aminek fő alkotórésze a hidraolikus mész. Egyébként az ilyen, természetes eredetű, vízzel kevert kötőanyagokat már a római korban is használták. A mész reakcióba lép a kenderben megkötött, illetve a levegőben található szén-dioxiddal, így a rostok egy hosszú, lassú folyamat során kikristályosodnak, úgymond megkövülnek, mígnem egy lyukacsos szerkezetű, mészkőhöz hasonló anyag keletkezik. A kenderbeton a kiöntését követően még 20-40 évig szilárdul tovább, így ez az egyetlen olyan természetes építőanyag, aminek a paraméterei a létrehozása után nem kezdenek amortizálódni, hanem tovább javulnak. A mész ezenkívül fertőtleníti a szerkezetet, valamint a szerkezeten áthaladó levegőt, vagyis meggátolja a gombásodási folyamatokat.

A kenderbeton további előnye, hogy könnyen lehet vele majdnem hőhídmentes épületeket kialakítani: ugyanis egy hagyományos építkezés esetében a szerkezetek találkozásánál mindig keletkezik hőhíd. Hangszigetelése is jó, illetve más fenntartható megoldásokkal szemben, egyszerre bír hőszigetelő és hőtároló tulajdonságokkal. A szalmaház például nagyon jó hőszigetelő, de nincs nagy tömege, ezért nyáron hamar átmelegszik, és klimatizálni kell. A vályogháznak viszont kiváló a hőtároló képessége, csakhogy a közhiedelemmel ellentétben rossz hőszigetelő.

A nem fenntartható megoldásokkal szemben pedig nyilvánvalóan sokkal kisebb ökológiai lábnyomot hagy maga után a kenderház, sőt, pozitív irányba billenti a mérleget, hiszen a növény szén-dioxidot köt meg a növekedése folyamán. Az alapanyag egyébként teljes egészében visszaforgatható a habarcsba törve egy új építkezéshez, vagy egyszerűen komposztanyagként felhasználható a termőföldekre.

Külföldön már nemcsak családi házas megoldásként tekintenek a kenderre. Hollandiában például kutatók és diákok gyaloghidat építettek kenderből, illetve lenből. Villers-le-Bouillet-ban, Belgiumban pedig közösségi ház épült így, amely 2013-ban a belga Környezet- és Energia­barát Nagydíjat is elnyerte. Ráadásul az épületben a víz részben az esővízből származik, az elektromos áramot pedig napelemek termelik. Az építés költségei mintegy tíz százalékkal haladták meg az átlagos szintet, de az energiamegtakarítás kilencvenszázalékos. Passzívháznak építették fel, de ez a párosítás nem feltétlenül követendő példa, mert a passzívház lényege éppen az, hogy légtömör, vagyis lezárja a levegő útját. A kenderbeton viszont légáteresztő. Csak a célok azonosak: egy olyan épület, ami nagyon kevés energiát igényel a fűtéshez és a hűtéshez, de ez teljesen más módon valósul meg egy kender-, illetve egy passzívházban.


A közösség teremtő ereje

Magyarországon a KÖSZI Trade Szövetkezet karolta fel a kendert, mint építőanyagot. 2014-ben azért alakultak meg, hogy végső célként önellátó közösséget hozzanak létre. Ennek első lépéseként elkezdték megszervezni maguknak az egészséges magyar élelmiszerekhez való olcsóbb hozzájutást a helyi termelőkhöz közvetlenül kapcsolódva, kiiktatva a köztes vállalkozásokat, logisztikát és költséget. A rendszer egyelőre tesztverzióban Szeged és Szekszárd környékére fókuszál. Versenyeztetik a beszállítókat, és azok raktárkészletével gazdálkodva mintegy webshopként működnek. Egyelőre hatvan család vásárolhat így, akikhez meghívásra lehet csatlakozni, de nyáron előállnak a végleges, nyílt verzióval, és idővel országossá szeretnének bővülni. A szövetkezet szerint a második nagy lépés az önellátó közösség felé a háztartások energetikai kiadásainak csökkentése, méghozzá olcsó és standardizálható technológiával. Így bukkantak a kenderbetonra.

– Ez azért is tűnt jó megoldásnak, mert a kender több szempontból is újra szerepet kap világszerte – meséli Sán­tha András, aki egyben a KÖSZI Trade 39 tagjának egyike. – Az elmúlt másfél évtizedben harmincegyre bővült azon fejlett országok száma, ahol újraindult a termesztés, így az EU területén is, ahol támogatást lehet rá kapni. Hollandia, Francia- és Csehország jár elöl ezen a téren, a hollandok pedig Romániában is újranyitották a régi üzemeket.

A kender sűrűbben nő, mint a többi növényfaj, négyszer nagyobb terméshozamot produkál, mint a fa, ráaádásul a bambusz után a második leggyorsabban fejlődő növény, négy hónap alatt aratásra kész. Ha tehát a kenderrel kiváltjuk a fafelhasználás egy jelentős részét – főként a papír- és bútorgyártásban –, az erdők megőrzésével hatékonyabban léphetünk fel a klímaváltozás elleni küzdelemben. További előnye, hogy alacsony lignintartalma miatt (ez a sejtfalak közti szerves ragasztóanyag) sokkal kevesebb kemikáliával kell megdolgozni, mint a fát, vagyis kevesebb szennyezést eredményez a gyártás. Ráadásul a kenderpapír jobb minőségű és többször hasznosítható újra, mint a fából készült.

Az európai kenderrost 80 százalékából jelenleg cigarettapapír, szigetelőréteg és autóalkatrész készül, de a kenderből előállítható termékek számát 25 ezerre becsülik. Ez az egyik legősibb haszonnövény, amit a kezdetektől fogva nem táplálkozási céllal, hanem a rostjáért termesztettek. Régen kötél, erős szövet (például vitorlavászon), majd magas minőségű papír (pénz, dohány), illetve bútor készült belőle, de a nem fonható kenderkócot például vízvezeték-csatlakozások tömítésére használják. Az élelmiszer- , a gyógyszer-, a kozmetikai, a jármű- és az építőipar is előszeretettel alkalmazta.

A huszadik század folyamán eredeti szerepe visszaszorult, de most a fenntarthatósági szempontok miatt újra bővül a termesztése. Mindezeken túl az ipari kender fontos szerepet tölt be az egészséges táplálkozásban is, mert a magban lévő olaj fogyasztható formában tartalmazza az esszenciális γ-linolénsavat. Ez a többszörösen telítetlen zsírsav csak öt növényfajban található meg, és bizonyítottan jótékony szerepe van a szívműködés, a hormonális rendellenességek, illetve a bőrbetegségek gyógyításában.


Vissza a régi fényt

Hazánk területén már több ezer évvel ezelőtt is termesztettek kendert, a magyarok a honfoglalás előtt is ismerték a feldolgozásának módját, rostjaiból köteleket, szöveteket, halászhálókat készítettek. A huszadik századi Magyarországon pedig húzóágazat volt ez a szegmens.

– Az ötvenes-hatvanas években 23 ezer hektárral a kender volt a harmadik legnagyobb területen termesztett ipari növényünk a cukorrépa és a napraforgó után. Az 1980-as években az első helyen álltunk Európában, mind a minőség, mind a bevetett terület nagysága, mind a megtermelt mennyiség szempontjából. A rostot kilenc kendergyár állította elő, amit négy fonoda és három szövőüzem dolgozott fel. Később a vetésterület csökkenni kezdett, a rendszerváltás idejére ezer hektár alá csökkent, 2007-ben pedig megszűnt a termesztés, és bezárt az utolsó feldolgozó gyár is – meséli Sántha András.

Mostanában azonban újraéled az ipar, nemrég megint kinyitott a Nagylaki kendergyár, ahol egyébként elsősorban fonal- és zsineggyártó gépek vannak. Számos önkormányzat és a KÖSZI Trade is igyekszik erősíteni ezt a folyamatot: például Vésztőn gazdákat szerveztek a termesztésre, Algyő és Ecséd feldolgozóüzemet szeretne létesíteni, a Csongrád Megyei Önkormányzat beemelte a fejlesztési prioritásai közé a termesztésnek és a kenderen alapuló innovációknak a támogatását. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet pedig az újbóli meghonosítást szorgalmazó programon dolgozik, ennek apropóján a közelmúltban tudományos tanácskozás is zajlott az Országházban. Elképzelhető, hogy a törekvést a kormány támogatni fogja.

Mivel az új szabályok szerint csak ÉMI-engedéllyel (Építésügyi Minőség­ellenőrző Innovációs Nonprofit Kft.) rendelkező építőanyagokat lehet használni Magyarországon, a KÖSZI Trade saját forrásból bevizsgáltatta a kenderbetont a Nemzeti Műszaki Értékelés eljárásán keresztül. A másfél éves procedúra eredményeként most legfeljebb kétemeletes házat lehet építeni hazánkban kenderbetonból, később pedig folytatják az eljárást, hiszen például Olaszországban ötemeletes épület is készült így.

– Domaszéken épül az első két kenderház Magyarországon a szövetkezet kivitelezésében, az egyik egy családnak épül, a másik bemutatóházként fog működni, ahova az érdeklődők beköltözhetnek pár napra, kipróbálni – mondja Vér Attila építész, a tervező. – Az alapkövet tavaly november végén rakták le, azóta az alapozást és a tartóoszlopokat építették meg, mielőtt beállt a hideg. Maga a tartószerkezet egyébként lehet betonpillér, fém- vagy faváz is, amelynek célja az épület statikai stabilitását biztosítani.

Már harmincöt centimétertől megfelelő egy kenderbetonfal vastagsága, de Domaszéken ötven centiméter vastagra fogják kiönteni, ami igen jó hőtechnikai paramétereket ad. Az úgynevezett U értéke, vagyis a hőátbocsátása 0,15 W/m2K, ami jóval kedvezőbb a jelenlegi 0,45 W/m2K-nál, de a 2020-tól érvényes 0,24 W/m2K-nál is.

– Gyorsabb a kivitelezés, mint egy hagyományos építkezés esetében – meséli az építész. A zsaluzás úgy zajlik, hogy a fal belső oldalaként a gipszkartonhoz hasonló, táblás magnezitlapokat helyeznek el egy fa segédszerkezetre, és ezt azután is fent hagyják, ahogy megkötött a kenderbeton: kiválóan glettelhető, illetve festhető. Kívülről hagyományos zsaluzási technikával dolgoznak, majd vakolják és festik a homlokzatot. Külföldön egyébként gyakori, hogy szabadon hagyják a kendert a beltérben, mert szép, rusztikus felületet ad, és különleges megjelenés alakítható ki vele.

A költségek egyébként hasonlóak egy átlagos családi ház felépítéséhez, maga a kenderbeton anyagáron drágább, mint egy téglafal hőszigeteléssel, viszont kevesebb munkaórát igényel, ezért a munkabér olcsóbb. A végeredmény bekerülési költsége nagyjából ugyanannyi, viszont energetikailag egyértelműen alacsony fogyasztású lesz az épület. A két domaszéki ház levegő-vizes hőszivattyúval (levegőkazánnal) termeli majd meg a fűtéshez és hűtéshez szükséges energiát, a teljes éves energiaszükséglet pedig egy négy-öt kilowattos napelemmel kielégíthető.

A szövetkezet terve, hogy a technológiát megossza minden érdeklődővel, építésszel és építőmérnökkel, ezért március 11-én Algyőn rendeznek egy konferenciát a kendertermesztés helyzetéről és a kenderházak építéséről. Ott fogják bemutatni országos kenderházépítési programjukat, amihez partnereket keresnek.

Fehérváry Krisztina

 

Lapszám: