Közel nulla energia
Az Európai Unióban a 2020 után használatba vett házak már csak közel nulla energiaigényűek lehetnek.Az Európai Unióban a 2020 után használatba vett házak már csak közel nulla energiaigényűek lehetnek. Ez azt jelenti, hogy ha valaki építkezésen vagy egy új építésű lakás megvásárlásán gondolkodik, akkor a leendő ingatlanját gyakorlatilag már e szabályok szerint kell megtervezni. Az újonnan átadott középületekre pedig már az idei év végétől vonatkozik a szigorítás. Mennyivel növeli ez meg az építkezések árát, mit takar egyáltalán a „közel nulla” kifejezés, és mely technológiák tömeges terjedése várható ennek kapcsán?
A kötelező hőátbocsátási tényezőket – vagyis azt, mekkora hőveszteség távozhat a falakon, ablakokon át – folyamatosan szigorítják. Bár a mostani követelmények és az előzőek között nincs nagy különbség, mégis minőségi ugrást jelentenek: nem lesz elég egy kicsit vastagabb szigeteléssel dolgozni.
– Most kezd igazán előtérbe kerülni a fenntartható építészeti szaktudás – mondja Szekér László, minősített passzívház-tervező, ő tervezte és kivitelezte az első magyar passzív házat Szadán. – Ugyanis egy ponton túl megváltoznak az arányok: az első öt centiméternyi szigetelés csodákat tesz, a második öt sokat hoz, a harmadiknál már kevéssé érezhető a különbség. Az új elvárások teljesítése tehát komplex tervezői munkát jelent, többek között a légtömörségre, a hőhídmentességre, a napfény megfelelő mennyiségű beengedésére és az árnyékolásra is figyelni kell. Például az egész házat be kell csomagolni a pincétől a padlásig, egy lyukat sem kihagyva. Ha viszont nagyon le van szigetelve egy ház, akkor gyakoribb szellőztetésre lesz szüksége, különben penészedni fog. Tehát valószínű, hogy az új házaknál már alapvető technológia lesz a hőcserélős szellőztető rendszer.
Persze, a minőségi ugrást elsősorban az adja, hogy nemcsak előírások vannak az építőanyagokra vonatkozóan, hanem követelmények is az eredményre: ez egy sokak szerint túlságosan is bonyolult mérőrendszer alapján történik, amelybe beleszámítják a házra fordított hűtés és fűtés energiáját, a használati meleg vizet és a rendszer, például a hőcserélős szellőztető működtetésére fordított energiát is, továbbá különböző szorzókkal számolják az egyes energiaforrásokat (gáz, villanyáram, tűzifa, földhő, napenergia stb.), az így kapott szám pedig nem sokat mond a felhasználónak.
– A 2020-tól kezdve átadott épületek esetében szükség lesz arra is, hogy bizonyos arányban megújuló energiát hasznosítsanak – mondja Medgyasszay Péter építészmérnök, a BME Építőanyagok és Magasépítés Tanszékének docense. – De nem kell megijedni, ez nem jelenti azt, hogy ezentúl méregdrága beruházásokra kell áldozni, mert megújulónak számít az is, ha a ház passzívan hasznosítja a napenergiát, úgymond „benapozott”. Ez a számítás szerintem rosszul kialakított matematikai képleten alapul, gyakorlatilag évek óta olyan házakat tervezünk, amelyek a követelményrendszer erre vonatkozó részét bőven túlteljesítik.
Szekér László úgy gondolja, sokkal egyszerűbben is meg lehetne határozni, mennyit fogyaszt egy ház: az éves fűtési és hűtési energiaigényt elosztani a négyzetméterrel. Ez ugyanis egyértelműbb lenne egy átlagos ingatlanvásárló számára arra vonatkozóan, mennyibe fog kerülni az üzemeltetés.
Néhány példa az épületek energiaigényének szemléltetésére: a régi, Kádár-kockaként emlegetett családi házak (négyzetes alaprajzú, 100 négyzetméter körüli alapterülettel bíró, sátortetős épületek) négyzetméterenként körülbelül négyszáz kilowattóra fűtési energiát fogyasztottak évente, a szigeteletlen panelházak esetében ez már csak kétszáz volt, a mostani lakóparkok épületei 150-120 körüli értékeket mutatnak, amennyiben jól szigeteltek, csak százat.
– Ezekhez képest a közel nulla energiaigényű épület négyzetméterenként körülbelül negyven kilowattórát fogyaszt évente. Egy passzív ház ennél kevesebbet, tizenötöt fogyaszt – állapítja meg Szekér László.
Fel van-e minderre készülve a magyar építőipar? Sokak – többek között Szekér László – szerint nem, még az építészszakma sem feltétlenül, de a kivitelezők biztosan nem. Mert egy ilyen ház sokkal gondosabb, minőségibb munkát kíván, mint a hagyományos épületek, az utolsó szögig pontosan és odafigyelve kell dolgozni, különben az egész bevitt anyagnak semmi értelme nem lesz.
Medgyasszay Péter azonban nem aggódik, mert ezek a technológiák régóta ismertek, alkalmazzuk is őket, csak nagyobb arányban lesz rájuk szükség. Viszont felhívja a figyelmet arra, hogy azokat meglepetés érheti, akik nagyon elhúznak egy építkezést: 2020-as használatbavétel esetén már az új szabályok érvényesek, vagyis lényegében már most eszerint kellene a házakat tervezni.
Az európai uniós követelményeket természetesen többféle felfogással és technológiával is lehet teljesíteni, a passzív ház mellett más kategóriát jelent a zéró szén-dioxid-kibocsátású ház. Az előbbiben akár gázzal is fűthetünk, csak a házat úgy alakítják ki, hogy évente négyzetméterenként maximum 15 kilowattóra fűtési energiát használjon. Az utóbbi vezérelvét viszont az adja, hogy semmiképp ne hasznosítson fosszilis energiát.
– Nem az épületek energiaigényének minimalizálására, hanem a területi adottságoktól függő költséghatékony optimalizálására törekszik – mondja Medgyasszay Péter, aki többek között fenntartható házakat is tervez. – A területi adottságok és a fogyasztás mértéke függvényében regionálisan eltérő követelményértékeket határoz meg, de természetesen csak megújuló energiát használva.
A követelményrendszer Medgyasszay Péter szerint körülbelül 5-15 százalékkal fogja megemelni az építkezések árát. Nyilván mindig aszerint kell optimalizálni a költségeket, hogy az épület üzemeltetése mennyivel lesz olcsóbb a pluszberuházások által.
Izgalmas kérdés, hogy mi lesz a meglévő épületekkel, például az európai uniós támogatással megvalósuló felújításokra is biztosan érvényes lesz az elvárás, még a műemléki védettségű épületek esetében is. Nem lehetetlen a megvalósítás, habár egy felépült létesítményen valóban sokkal nehezebb utólag ilyen nagy mértékben változtatni. Medgyasszay Péter egy ilyen projektet már elvégzett Vácon, ahol 46 kilowattóra négyzetméterenként évente a fűtési energiaigény, amit egy 18 kW-os teljesítményű faelgázosító kazán biztosít. A fűtési időszakon kívül ezt nem kell használni, mivel a napkollektoros rendszer majdnem teljesen biztosítani tudja a használati melegvíz iránti igényeket.
– Svédországban, Dániában, Németországban már húsz éve ilyen épületeket húznak fel – mondja Szekér László. – S az unió valószínűleg további szigorításokat ír majd elő, hiszen ma már teljesen reális lehetőség a nulla energiaigényű, illetve az energiát termelő épület létesítése, és anyagilag sem elérhetetlenek ezek a technológiák. Én úgy gondolom, 2030-2040 körül már ez lesz az elvárás.
Fehérváry Krisztina