Jelenlegi hely

Szupervonat és holdutazás

Dugók helyett több száz kilométernyi alagút a nagyvárosok alatt, önvezető elektromos autók, hipergyors vonatok – ezek lesznek a jövő népszerű közlekedési eszközei. Szinte mindent elektromossággal üzemeltetünk majd, így a környezetszennyezés is visszaszorul. Nagyot fejlődik az űrutazás is, hamarosan emberes missziók indulhatnak a Marsra, az előrejelzések szerint a Holdra pedig úgy fogunk utazgatni, mintha hazajárnánk. Ráadásul mindez nem a távoli jövő, hanem az előttünk álló tíz-húsz év – legalábbis Elon Musk, a Tesla alapítója szerint.

Ma már nem nehéz jóslatokba bocsátkozni arról, hogyan néz majd ki a közlekedés öt, tíz vagy akár húsz év múlva. Azok a technológiák, amelyeknek robbanásszerű fejlődésére és elterjedésére számítani lehet, már készen vannak. Nap mint nap mutatnak be technológiai áttöréseket ismeretlen és ismert cégek, például a híres amerikai vállalkozó, Elon Musk érdekeltségei, akinek gyáraiból jobbnál jobb elektromos autók, kamionok és újrahasznosítható rakéták kerülnek ki, és maga is gyakran felvázolja, hogyan képzeli el a jövőt.

Egyik ötlete, amelyet tulajdonképpen már el is kezdett megvalósítani, a nagyvárosok közlekedését reformálná meg – igencsak szokatlan módon. Jelenleg a Föld lakosságának 54 százaléka él városokban, ám Musk szerint 2030-ra az emberiség hatvan százaléka városlakó lesz. Ebből kifolyólag a ma is hatalmas kiterjedésű metropoliszok még élhetetlenebbek lesznek, a városok túlterhelt úthálózatán pedig még nagyobb forgalmi dugókra lehet számítani. Ezt Musk hatalmas alagútrendszerrel előzné meg.

Anekdotába illő történet, hogy a feltaláló éppen egy dugó közepén bosszankodott, ki is írta a Twitterre: „Megőrülök a forgalomtól. Fejleszteni fogok egy alagútfúró gépet, és elkezdek ásni”, kicsit később pedig azt, hogy „Ezt tényleg meg fogom csinálni”. Végül meg is valósította, ez lett a Boring Company alagútfúró cég. A hatalmas alagútrendszerben nem a hagyományos módon közlekednének a gépjárművek, hanem elektromos szánkók szállítanák őket úti céljukhoz, méghozzá impozáns, kétszáz kilométer per órás sebességgel. Ezáltal elkerülhető lenne, hogy az alagútban közlekedő tömegben valaki balesetet okozzon. A grandiózus vízió ma már jóval több, mint terv, Musk ugyanis tavaly, Los Angelesben nekilátott a kivitelezésnek: fúrógépe éppen az egyik vállalata, a SpaceX parkolójában kezdte meg a munkát. A Tesla-vezér egyébként úgy látja, a város alatt harmincszintes alagútrendszert kellene kiásni a dugók csökkentése érdekében.


Okosúton önvezető konvoj

A közlekedés egyik legnagyobb újdonsága kétségkívül az lesz, hogy a legtöbb eszközt elektromos motor fogja hajtani. „Repülőgépek, vonatok, autók, az összes hajó. Ehhez nem fér kétség. A kérdés csak az, hogy mikor” – mondta erről Elon Musk, és ebben a legtöbb előrejelzés egyetért. Abban is biztosak lehetünk, hogy egy-két évtizeden belül az önvezető autók lesznek a meghatározók. A Toyota fejlesztői úgy vélik, a jövőben a legtöbb ember megengedheti majd magának, hogy autója legyen, ezek jellemzően napelemmel, üzemanyagcellával vagy akkumulátor-rendszerrel fognak működni.

Ám ez nem jelenti azt, hogy a zsúfoltabb utakon több lesz a baleset, ugyanis a gépjárművek amellett, hogy önmagukat irányítják, képesek lesznek egymással is kommunikálni. A technológia így azt is lehetővé teszi majd, hogy az önvezető autók, kamionok és buszok konvojokban közlekedjenek az autópályákon, mindössze pár centiméteres követési távolsággal. Mivel a menetoszlop járművei egymással is folyamatosan tartják a kapcsolatot, ha az elöl haladó valamiért fékezne, a többi is ugyanabban a pillanatban megtenné ugyanezt.

Természetesen az út sem aszfaltból lesz, hanem okosutak épülnek, amelyek a forgalmi szituációknak megfelelően reagálnak, a sztrádák mellett kis szélturbinák hasznosítják az autók által keltett légmozgást, sőt olyan sávokat is kialakítanak majd, amelyek menet közben is képesek lesznek feltölteni az elektromos autókat. Az elektromágneses indukció elvén működő töltőrendszert a parkolókban is megtalálják majd a jövő autósai.

Az első elektromos teherautót egyébként már be is mutatta a Tesla, amely mintegy nyolcszáz kilométert képes megtenni egy feltöltéssel, telepakolt raktérrel. A másik újdonság, hogy a Semi névre keresztelt teherautó is tudja önmagát vezetni. Ez azért érdekes, mert vélhetően éppen a kamionok hozzák majd meg az áttörést az önvezetés területén. Ugyanis ezek a járművek, szemben a zsúfolt városokban is közlekedő személyautókkal, leginkább a sztrádákat használják, ráadásul a beruházást hamarabb meglépik a szállítmányozással foglalkozó nagyvállalatok, amelyek már most is csak arra várnak, hogy jobban megérje sofőr nélküli elektromos teherautókat üzemeltetni. Amint ez bekövetkezik, villámgyorsan elterjednek majd, ami viszont az önvezető személyautók népszerűségét is felfelé fogja tornászni. A váltás úgy nézne ki, hogy első lépésben irodai munkává változik a kamionsofőrség, ugyanis az önvezető járműveket távirányítással juttatják majd ki a városokból az autópályákig, ahol már maguktól is elboldogulnak. Nem véletlen, hogy évről évre többet költenek önvezető kamionok fejlesztésére, több gyártónál pedig már a tesztek zajlanak.


A vonat lesz az új repülő

Hamarosan azt is át kell majd értékelnünk, amit a vasúti közlekedésről gondolunk. A jövő vonata várhatóan óránként több mint ezer kilométeres sebességgel száguld majd, a rendszert napenergia fogja működtetni, így olcsóbb, gyorsabb, környezetkímélőbb és gazdaságosabb lesz, mint bármilyen ma ismert közlekedési eszköz. Ráadásul ez még csak nem is a nagyon távoli jövő, hiszen mindez a tervek szintjén már kész van. Ezzel is Elon Musk állt elő néhány évvel ezelőtt.

Az ötlet leegyszerűsítve így szólt: az utasokat egy vákuumcsőben, mágneses erő segítségével lebegtetett kapszula szállítaná, amelyet egy lineáris indukciós motor gyorsítana fel óriási sebességre, mivel nem gátolná a mozgásban légellenállás vagy súrlódás. A Hyperloopnak nevezett ötlet megvalósításába Musk akkor nem vágott bele, mivel, mint mondta, nem ért rá ezzel foglalkozni. Ugyanakkor az addig elkészített, közel hatvanoldalas tervezetét szabadon elérhetővé tette, hogy bárki folytathassa a munkát. Sokan kétkedve fogadták az újszerű ötletet, felmerült, hogy a technológia jelenlegi fejlettségi szintjén egyáltalán megvalósítható-e, és ha el is készülne, bírni fogják-e az utasok a hajmeresztő sebességgel járó gyorsulást. Mégis több cég belevágott a fejlesztésbe, sőt, 2016-ban olyan hír is felröppent, hogy 2020-ra ilyen szupervonat köti majd össze Bécset, Pozsonyt és Budapestet. Ez azt jelentené, hogy az osztrák és a szlovák főváros között nyolc percre csökkenne a menetidő, onnan pedig egy tízperces ugrás lenne Budapest.

Tavaly végül Elon Musk is úgy érezte, tud már időt szakítani a Hyperloopra. A tesztek már zajlanak, a tervek szerint egy földalatti New York–Philadelphia–Baltimore–Washington-vasútvonalon fog majd először közlekedni, ha csakugyan elkészül. Eközben a kínaiak is fejlesztenek egy igen hasonló konstrukciót. Az ázsiai országban az állami tulajdonú China Aerospace Science and Industry Corporation (CASIC) nevű cég vágott bele a szupervonat megvalósításába. A tervek szerint itt nem a föld alatt, hanem oszlopokon futna a vákuumcső, a T-Flight elnevezésű vonat pedig elképesztő, négyezer kilométer per órás sebességre lenne képes. A szükséges energia jelentős részét atomreaktorok, a fennmaradó hányadát pedig a csőrendszert beborító napelemek adnák.


Űrutazás a kertek alatt

Minden jel arra utal, hogy a hidegháborús űrversenyt követő hosszú szünet az űrutazás után újra az érdeklődés középpontjába kerül. Ezen a területen is a Musk-birodalom vinné a prímet. A SpaceX vállalat jelenleg is azon dolgozik, hogy megalkossa az Interplanetary Transport Systemet (ITS), egy olyan közlekedési rendszert, amely a bolygók közti utazást tenné lehetővé. Musk nagyratörő célt tűzött ki: 2024-ben embereket küldene a Marsra, ahova végső soron egymillió embert telepítene át, a folyamat egyik első lépéseként pedig állandó bázist létesítene a Holdon. Bár a határidő kissé szűkre szabottnak tűnik, annyi bizonyos, hogy csapata gőzerővel dolgozik a technológia kifejlesztésén.

Készül egy teljesen újrahasznosítható rakéta, amely – utalva tekintélyes méretére – a BFR, azaz Big Fucking Rocket nevet kapta (diszkréten fordítva nagyon nagy rakéta), a fejlesztés horribilis költségeit pedig a műholdak fellövéséért és pályára állításáért, valamint a Nemzetközi Űrállomás kiszolgálásáért kapott pénzből finanszíroznák. A BFR-t univerzális hordozórakétának tervezték, így kiváltaná a SpaceX összes, jelenleg is használt rakétáját, illetve a földi utazástól a műholdfelbocsátáson át a Mars-expedícióig mindenre alkalmas lenne. A tervek szerint a hajtómű egy nagyjából száz ember szállítására alkalmas kabint tud majd pályára állítani, a küldetés teljesítése után pedig visszatér a földre. Ezt kihasználva Musk a Mars- és holdutazások mellett azt is tervezi, hogy a földi közlekedésre is felhasználja a huszonhétezer kilométer per órás sebességre képes rakétát, amivel még a legnagyobb távolságok is áthidalhatók lennének egy óra alatt.

Kovács Dániel

Címkék: 
Lapszám: