A debreceni Energocell üzembe látogattunk, ahol egy magyar cég hulladékból állít elő hőszigetelésre alkalmas üveghab-granulátumot. A Közép-Kelet-Európában első és egyetlen gyártó nem vásárolta meg a már működő technológiát, hanem saját fejlesztésbe fogott, és kilencven százalékban hazai gépekből építette fel a gyártósort.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Az üveghab az építőiparban széleskörűen felhasználható anyag, mivel energetikai és műszaki szempontból is kedvező tulajdonságokkal rendelkezik: kiváló hőszigetelő, és nagyfokú nyomószilárdsága van. Különösen az utóbbi különbözteti meg a hagyományos szigetelőanyagoktól. Kiválóan alkalmazható épületek, köztük passzívházak és ipari üzemek aljzatszigetelésénél, illetve tetőkertek és zöldtetők kialakításánál, épületek falazat-födém kitöltésénél, sport- és jégpályák kialakításánál, út- és vasútépítésnél, továbbá vízcsövek szigetelésénél is.

Az üveghabot Nyugat-Európában már számos gyártó állítja elő különböző technológiákkal, de Közép-Kelet-Európában a Daniella Ipari Park Kft. Energocell üveghabüzeme az első. A sikeres gyártás kiváló példa arra, hogy pusztán kitartás, akarat és kemény munka árán is célt lehet érni: nem volt átütő saját ötletük, nem védettek le forradalmian új szabadalmat, nem különleges szakemberek, ugyanakkor nem is pusztán tőkével rendelkező befektetők, akik beleülnek a készbe. Egyszerűen találtak egy igen komoly piaci rést ebben a térségben, és sok-sok munka árán igyekeztek minél olcsóbban, illetve találékonyan megvalósítani az elképzelésüket.

– Nem vásároltunk licencet, saját magunk fejlesztettük ki két és fél év alatt a termékünket, illetve a gyártási technológiát – meséli Tacsi Róbert, a cég operatív igazgatója. – Egyes paramétereket tekintve még jobbak is lettünk a konkurenciánál, de jellemzően a gyártásban tudtunk újat felmutatni. Gazdaságosabban oldottuk meg, és egyébként kilencven százalékban magyar gyártású gépeket vásároltunk, amelyeket a mi igényeink szerint terveztek.


Őrlés, keverés, habosítás

A termelést egy hónapja kezdték, nemrég szállították le az első megrendelést egy családi ház aljzatának szigeteléséhez. A gyártás úgy zajlik, hogy a beérkező üveghulladékot – ez már részben kezelt, cserepekre tört üveget jelent – első ütemben mikronos méretű üveglisztté őrlik, egyébként egy használtan vásárolt német malomban, ami korábban mészkőüzemben üzemelt negyven évig. Magyarországon újították fel, itt lett kiöntve a páncélzata is.

Az üveglisztet gázképző adalékanyaggal elkeverve egy hazánkban készült alagútkemencébe tolják, és itt a magas hőfokon a lágy üveg felhabosodik. Pontosan be kell állítani a gázképződést, mert ha túl alacsony, akkor az anyag hőszigetelő tulajdonsága, ha túl magas, a nyomószilárdsága nem lesz elegendő. A hevítés elektromos úton történik, nincs ipari vízszennyezés, nincs égetési emisszió, sem zaj- vagy porterhelés.

A kemencébe érdemes belenézni: paplanszerűen fejlődik egybefüggő táblává a lisztkeverék, a szalag nagyon forró anyagot hoz ki, ami hűlés közben magától darabokra töredezik, ez a törmelék az üveghab-granulátum. Miután kihűlt, végleg megszilárdul és már nagy nyomás alatt sem törik. Ahogy a kezünkbe fogtuk, minket a habkőre emlékeztetett, könnyű, porózus, durva anyag.

A gyár udvarán meg tudtuk nézni, hogyan lehet aljzatszigetelésre használni, ugyanis itt végeztek el több nyomásmérést is: a törmeléket elterítik – olyan könnyű, hogy akár hólapáttal is lehet pakolni – majd húsz centiméteres rétegenként lapvibrátorral vagy úthengerrel tömörítik, hasonlóan ahhoz, amikor kavicsot vagy kőzúzalékot terítenek el munkagépekkel. Ilyenkor beékelődnek a granulátumok: kétszer húsz centiméteres rétegből körülbelül harminc centiméternyi lesz.

A húsz embert foglalkoztató üzemben évente 12-13 ezer tonna hulladéküveget fognak feldolgozni, évi 34 ezer köbméternyi granulátumot gyártva. A tervek szerint azonban 3-4 éven belül bővítenek, hatvan embernek adva munkát, évi 40-50 ezer tonna üveget feldolgozva, 78 ezer köbméternyi kapacitással.

– A 2013-as adatok szerint hazánkban évi százezer tonna csomagolási üveghulladék keletkezik, amiből 32 százalékot hasznosítanak újra itthon, a többi lerakóban végzi vagy exportra kerül. Mi a jelenlegi négy-öt éven belül 70-80 százalékra is fel tudnánk vinni 4-5 éven belül. Ráadásul az uniós előírások szerint Magyarországon a csomagolási üveghulladék legalább hatvan százalékát újra kell hasznosítani 2020-ra, nyolcvanöt százalékát pedig 2035-re – mesél a jövőről Tacsi Róbert.


Üveg a ház alatt

Az üveghab – táblás formában – akár homlokzati hőszigetelésre is alkalmas, de leginkább olyan helyeken éri meg használni, ahol a szigetelés nagy nyomásnak van kitéve. Például a polisztirolnak jobb a hőszigetelése, de a nagy nyomószilárd­sággal bíró polisztirol drága, ezenkívül az üveghab-granulátum kiváltja a zúzott követ vagy a szerelőbetont is, amivel masszív, tömör felületet szoktak képezni az épület alatt. Tehát aljzatszigetelésként a legelterjedtebb, mert az ár-érték arányt tekintve valóban megéri.

Egyébként érdemesebb lemezalapú építkezési módszerrel felhasználni, ugyanis így nem alakul ki hőhíd a fal és a födém találkozásánál, a granulátum pedig kibírja a fal alatti nyomást is: a lemezalapú kivitelezés azt jelenti, hogy az épület teljes felülete alatt van betonalap. Ilyenkor lemezszerűen elterítik a granulátumot, aztán zsaluznak, és ráöntik a beton lemezalapot. Magyarországon azonban inkább a sávalapú építkezés az elterjedtebb, amikor csak a fal alatti részeket betonozzák – mintha az alaprajzot betonoznák ki –, ilyenkor csak a sávok közötti üregeket szigetelik: viszont így hőhíd alakul ki, mivel a lábazat alatt nincs szigetelés. Ennek megelőzésére szolgálhat az ilyen típusú építkezésnél az üveghab-granulátumból készült kezdőtégla, a debreceni cég egyelőre nem gyárt ilyet – még fejlesztik.

Ezenkívül a polisztirolra az is jellemző, hogy idővel vájatokat rághatnak bele a hangyák – a cég egyik megrendelője például azért döntött az üveghab mellett, mert már tapasztalt ilyet. A födém kőzetgyapot-szigetelésébe pedig egér szokta berágni magát.

Az üveghabot továbbá zöldtetőknél vagy tetőkerteknél is alkalmazzák, mert könnyű, ugyanakkor terhelhető hőszigetelő anyag. Régi épületekben a boltíves födém szigetelésére is nagyon jó, egy érdeklődő megrendelő például a Gellért-hegyen egy régi kúriát újítaná fel ilyen módon. Előnye, hogy könnyű felvinni, miközben a szálas hőszigetelő-anyagok idővel képesek összeroskadni, valamint a rágcsálók miatt veszíteni a minőségükből.

Útépítéseknél talajstabilizálásra is alkalmazzák, itt szintén az alacsony fajsúlyát és nagy nyomószilárdságát használják ki: egy fuvarnyi üveghab körülbelül nyolc fuvarnyi kőzúzalékot vált ki, illetve dolgozni is könnyebben és gyorsabban lehet vele. Persze ez csak akkor éri meg, ha a kavicshoz képest nem túl messziről kell odaszállítani a granulátumot – kavicsot ugyanis több helyen kapni, tehát nagyobb eséllyel közel az építkezéshez. Ezenkívül akkor is előnyös választás, ha a talaj stabilitása nem elég erős az útépítéshez, ilyenkor cement vagy mészszármazék helyett jobb ez a fajta megoldás. A skandináv országokban igen elterjedt.

– Norvégiában például általában annyi granulátumot használnak fel egy-egy projekthez, ami jelenleg az éves kapacitásunk. De Ausztriában, Svájcban és Németországban is keresik, Svájcban van a legnagyobb üveghabgyár, ott évi 500 ezer köbméternyi terméket állítanak elő – mondja Tacsi Róbert.

Külföldön homlokzati vagy lapostető-szigetelésre is alkalmazzák az üveghab táblás változatát, drágább ugyan, mint a polisztirol, azonban tűzvédelmi szempontból előnyösebb. Például Németországban négy emeletesnél magasabb épületeknél nem lehet műanyag szigetelést használni, és sok esetben ilyenkor a kőzetgyapot helyett az üveghab táblát részesítik előnyben az építészek.

Közművezetékekre is felhasználható, e téren is számít a cég majd hazai megrendelésekre, ezenkívül üveghab-granulátumot szivárgó rétegként lehet alkalmazni sportpályáknál, hogy a fölös vizet elvezesse: fűthető focipályán nyugaton szigetelésre is használják.


Labormunka

A technológiát Kovács Orsolya vegyész, Rozsalyi Dávid építőmérnök és Tacsi Róbert – középfokú vegyész végzettséggel is rendelkező – közgazdász dolgozta ki, rengeteg kísérletezés útján.

– Jelenleg is fejlesztünk, például homlokzati hőszigetelésre alkalmas táblás anyagot, hőhídmegszakító elemet és csőrendszerek szigetelésére alkalmas csőhéjakat – mondja a labort vezető Kovács Orsolya. – Ezenkívül más típusú üveghulladékok felhasználási lehetőségeit is kutatjuk.

A fejlesztéshez a cég kapott vissza nem térítendő európai uniós támogatást a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból (GINOP), ezenkívül a termékek bizonyos tulajdonságait külső laborokkal végeztetik el, együttműködnek a veszprémi Pannon Egyetem Anyagmérnöki Intézetével is, és nemsokára egy kisműszeres labort is építenek az eddigi mellé.

– Már most rengeteg érdeklődő van, nemcsak Magyarországról, hanem a környező országokból is, főként Szlovákiából, Romániából. Az építészek ugyanis már korábban is tudtak az üveghab-granulátumról, de egy-egy kisebb építkezéshez nem érte meg nyugatról ideszállítani, csak a nagyobb projekteknél használták – mesél a piaci kilátásokról Tacsi Róbert. Hozzáteszi, ráadásul kedvezőbb áron tudnak dolgozni, mint a nyugatiak, ugyanis olcsóbban tudták beszerezni a gépeket, illetve az itteni fizetések is alacsonyabbak.

Fehérváry Krisztina