Zöld sportruházatok

Fotó: http://www.shutterstock.com/illusztráció

Zara, Benetton, H&M, Adidas, Mango, Esprit, M&S. Évek óta sorra csatlakoznak a világ ismert divatmárkái ahhoz a kampányhoz, melynek keretében ígéretet tesznek arra, hogy 2020-ig teljesen száműzik a veszélyes vegyszereket a termelési folyamatból. A Greenpeace környezetvédelmi szervezet Detox-kampánya régóta bírálja a textilipar által, elsősorban a fejlődő országokban okozott környezetszennyezést.

Hatalmas szenzációnak számított tavaly, amikor óceáni hulladékból előállított cipőket mutatott be a világ egyik legismertebb sportszergyártója. Az Adidas „hulladék cipőjét” meg is lehet vásárolni, ám csak hétezer darabot állítottak elő belőle. Egy pár 220 dollárba, tehát körülbelül 60 000 forintba kerül. A lábbeli felső része 95%-ban óceáni hulladék, többi része szintén újrahasznosított anyagokat, részben műanyagot tartalmaz. A távlati cél azonban az, hogy végleg kivonják a műanyagot a gyártási folyamatból.

Néhány hónappal később a cég szakemberei ezt a fejlesztést is túlszárnyalták. Olyan terméket készítettek a környezetvédelem jegyében, amely elhasználódás után teljes mértékben lebomlik, és nem károsítja a természetet. A cipő felső részét bioacél (biosteel) szálakból készítik, ez egy fehérjealapú fonal, a természetes selyemhez nagyon hasonló anyag. Kiváló tulajdonságok jellemzik: könnyebb a hagyományos műanyag szálaknál, erősen terhelhető, és mivel természetes anyag, teljes egészében lebomlik. Persze nem arról van szó, hogy használat közben egyszer csak eltűnik a cipő! A megsemmisítési folyamat abból áll, hogy a leselejtezett terméket egy különleges enzim vizes keverékébe áztatják, ami 36 óra alatt bontja vissza az alkotóelemeket. A lebontási folyamatot nem feltétlenül a vásárló végzi majd el. A fejlesztés annyira friss, hogy az új cipőnek még hivatalos ára sincs, de valószínűleg ebben az évben már kapható lesz. Prémium árkategóriás termékre lehet majd számítani, hiszen a bioszálak előállítási költsége ma még igen magas.

A beruházások óriási távlati lehetőségeket kínálnak, hiszen a sportcipőkészítés csupán a kezdet! Ezek a tudományos fejlesztések elindíthatnak majd egy olyan tömeggyártást, amely első körben kiterjedhet a teljes sportruházatgyártásra, később pedig akár az utcai viseletre is, hiszen ma már a legtöbb edzőruha és sportcipő civil hétköznapi használatra is alkalmas, sőt egyre inkább divatosnak számít.

Kevesen tudják, hogy a különböző szakterületek közül a divatipar termeli évről évre a legtöbb szemetet egy-egy új kollekció gyártása során. Nem véletlen, hogy számos cég kötelességének is érzi, hogy átgondolja a termelést az alapanyagok újrahasznosításának jegyében. Egy kis utánajárással ma már vásárolhatunk divatos, ám újrafelhasznált gumiból, szövetből készült papucsokat, szandálokat. Ennek azért van nagy jelentősége, mert míg a hagyományos gumi akár több száz évig is szennyezheti a földet, addig az úgynevezett biogumi a talajba visszakerülve öt éven belül lebomlik, így a természet hatalmas mennyiségű kezelhetetlen hulladéktól szabadul meg.

Az újrahasznosítás problémái mellett bizonyos ruhák viselés vagy gyártás közben is veszélyeztethetik a velük érintkezésbe kerülők egészségét. Simon Gergely, a Greenpeace vegyi szakértője arra hívja fel a figyelmet: a legtöbb gyártó felhasznál a ruhák készítése során veszélyes anyagokat, melyek károsíthatják a hormonrendszert, ezáltal – többek között – negatívan befolyásolhatják a nemzőképességet, illetve rákkeltő hatásúak lehetnek. Az adatok nyilvánosságra hozásával a Greenpeace arra próbálja ösztönözni a többi brandet, hogy munkájuk során ne káros kemikáliákkal teremtsenek divatot!

– Mára 79 márka kötelezte el magát a Detox-eszmeisége mellett. Ez egy világméretű akció, hiszen az összes földrészen jelen vagyunk, több mint 40 országban, így nemcsak a fogyasztás, hanem a gyártás helyén is képviseltetjük magunkat, és végzünk éves ellenőrzéseket.

A szakember szerint a fogyasztókra az átlagosnál nagyobb veszélyt jelentenek például a külső sportolást lehetővé tevő termékek. A túraruhákat például a vízhatlanság érdekében nehezen lebomló, gyakran kockázatos vegyi anyagokkal itatják át. Ennek az eljárásnak azonban van már környezetbarát alternatívája, léteznek olyan kollekciók, melyek ezektől az úgynevezett PFC-vegyületektől mentesek. A PFC-mentességet ma már elég sok gyártó feltünteti a ruhacímkén, ettől függetlenül hasznos, ha vásárlás után azonnal kimossuk a terméket, így ugyanis a káros anyagok egy részétől meg tudunk szabadulni. Sok probléma lehet az internetes vásárlásokkal, mert bár az ilyen módon megszerzett áru olcsóbb, származása és összetétele azonban sokszor bizonytalan.

Az EU-ban forgalomban lévő veszélyes áruk listáján az első helyen a ruházati termékek szerepelnek, például allergén vagy vegyi anyagok felhasználásával készült cipő és ruha. A riasztások száma évről évre emelkedik a veszélyes árukra figyelmeztető RAPEX-rendszerbe. A RAPEX a tagállamok és az Európai Bizottság között működő, nem élelmiszer jellegű termékek uniós rendszere, immár tíz éve gondoskodik az európai fogyasztók védelméről. Azt hivatott biztosítani, hogy a veszélyes termékeket késedelem nélkül kivonják a piaci forgalomból vagy visszahívják a fogyasztóktól, az EU 28 országában, valamint Norvégiában, Izlandon és Liechtensteinben.

Sajnos Magyarország élen jár a statisztikában, de Németországban és Spanyolországban is sok a visszaélés. Jelenleg az Európában forgalmazott, nem biztonságosnak minősített áruk mintegy 10 százalékánál nem lehet megállapítani a származási vagy gyártási országot, így nagyrészt a felelősségre vonás is elmarad.

Az Eurobarometer néhány évvel ezelőtti környezetvédelmi felmérése szerint tíz magyarból hét hajlandó lenne akár némi felárat is fizetni természetbarát termékekért.

– A környezettudatosságot Magyarországon nagymértékben befolyásolja az árérzékenység – folytatja Simon Gergely. Míg egy nyugat-európai fogyasztó háromhavonta lecserélheti teljes ruhatárát, addig a magyar vásárló ezt nem engedheti meg magának. Ennek persze megvannak az előnyei is, így legalább kevesebb hulladékot termelünk. Mára már sajnos olyan mértékűvé vált a környezetszennyezés, hogy például az Északi-sarkvidéken élő jegesmedvék szervezetében is kimutathatók a lassan vagy egyáltalán nem lebomló anyagok, melyek a tápláléklánc folyamán bekerülnek az emberi szervezetbe is.

A környezettudatos vásárlóknak kedvezve, egyes sportszergyártó márkák nyilvánosságra hozzák és átláthatóvá teszik a gyártási folyamataikat, és erre kötelezik beszállítóikat is. Dr. Széchy Anna, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Központjának adjunktusa a Levi’s vagy a Nike vállalatokat említi követendő példaként, melyek a mai napig komolyan küzdenek azért, hogy az etikai kódexük tartalmát beszállítóik is elfogadják. Persze vannak ellenpéldák is. A Philip Morris dohányipari vállalkozás 1999-ben 75 millió dollárt költött jótékony célokra, és százmillió dollárt arra, hogy ezt tudassa az emberekkel. Széchy Anna úgy véli, hogy a felelős vállalatok sokat adnak az image-ükre, és ha a civil szervezetek a médiával együtt összefognak, túl erősnek bizonyulnak a harcban. A környezetszennyező cégek előbb-utóbb feladják a küzdelmet. Gyakran előfordul az is, hogy valóban elkezdenek üzleti lehetőséget látni a zöld termékek előállításában, és versenytársaikat is a felelős magatartás felé sodorják.

Az EU olyan „körkörös gazdaság” megvalósításán fáradozik, amelyben az újrafelhasználás és a javítás lesz a természetes, nem pedig a nyersanyagok kitermelése, egyszeri használata, majd kidobása. A tagállamoknak arra kell ösztönözniük a gyártókat – akár bírságokkal is –, hogy jobb teljesítményű, tartósabb termékeket állítsanak elő, és csökkentsék a veszélyes vagy nehezen újrahasznosítható anyagok alkalmazását.

A felmérések azt mutatják, hogy a legtöbb európai polgár kész lenne változtatni vásárlási szokásain, és több környezetbarát terméket venni, de sokuk tájékozatlannak érzi magát, és bizalmatlan a gyártók állításaival szemben. Ellenőrizhetetlennek tartják, hogy vajon tényleg környezetbarát eljárásokkal készültek-e az eladni kívánt termékek, és nem csupán arról van-e szó, hogy az adott cég a társadalmi felelősségvállalás divatos szólamai mögé bújva magasabb profitot remél a modernül felcímkézett áruk értékesítéséből.

Szabó Judit

Önként vállalt szerep a gyártási lánc méregtelenítésében

Élmezőny:

  • Zara
  • Benetton
  • H&M

Középmezőny:

  • Adidas
  • Levi’s
  • Burberry
  • Puma

Hátul kullogók:

  • Nike
  • Esprit

Nem tesznek lépéseket:

  • Versace
  • Diesel
  • Cat

 

Lapszám: