Jelenlegi hely

2017:19

Készül a „magyar tavasz”

Fotók: MTI, archív, szerk.

Azt hinnénk, spontán módon törnek ki tiltakozások az Orbán-kabinet politikája ellen. Mindent a hirtelen keletkező elégedetlenség, felháborodás és harag irányít. Jogos vagy jogtalan? Mindegy. Csakhogy szó sincs erről. A valóságban pontosan megírt terv szerint zajlanak az akciók. Működésbe lépett a „magyar tavasz” ördögi forgatókönyve.

Napfényes jövőkép

Fotó: http://www.shutterstock.com/illusztráció

Szép jövő lenne: minden ház tetején napelem. Egyelőre ez a gazdagok kiváltságának tűnik, pedig egyre inkább megfizethető: a rendszer 8-10 éven belül megtérül, és utána húsz-harminc évig ingyen ad áramot. Az Ikea már árul paneleket Nyugat-Európában és Lengyelországban, Magyarországon pedig díjnyertes startupok, fiatal mérnökök ráznák fel a szektort.

Vízpazarló civilizáció

Fotó: http://www.shutterstock.com/illusztráció

Napból nyert energiával, száraz levegőből is képes vizet előállítani az a szerkezet, melyet a kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói néhány hete mutattak be a közvéleménynek. A találmány 20 százalékos páratartalom mellett, akár a sivatagban is működhet, így a tudósok abban reménykednek, hogy a készülék működési elve egyszer talán majd képes lesz megoldani még a Szahara vízellátási problémáit is.

Ország a keresztúton

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Macedónián a világ szeme. Mi, magyarok kettőzött figyelemmel kísérjük az eseményeket, hiszen minden jel szerint előre megírt kottából játszanak a szereplők, és a következő forgatókönyvet talán éppen Magyarországra szabták. A tét nem kisebb, mint a kétmilliós Macedónia léte. A kérdés így szól: nemzetközi segítséggel sikerül-e eltaposni a kis balkáni országot?

Rezsiharc a statisztikák tükrében

Fotó: http://www.shutterstock.com/illusztráció

Az Európai Bizottság a múlt héten jegyzéket állított össze arról, hogy miért nem igazak a magyar kormány nemzeti konzultációs állításai. A rezsicsökkentés kapcsán a dokumentumban azt állítják: ahol nincs központi árszabályozás, ott gyorsabban csökkennek az árak. Ám a tarifa-összehasonlítások nem ezt igazolják. Budapestnél csupán négy tagország fővárosában kapják olcsóbban az áramot, és egy tagországban a gázt. Miközben 2010 óta a magyar áramtarifa 35 százalékkal lett olcsóbb, a nyugat-európai fővárosokban maximum 10 százalékkal mérséklődtek, de a legtöbb helyen egyenesen nőttek a háztartási energiaárak.