2018:19

Bölcs intelem

Hosszú és tapasztalatokban dús életemnek talán legkellemetlenebb, legvisszataszítóbb választása zajlott le a minap. Az emberi bölcsesség hiánya ilyen húsba vágóan csak a második világháború alatt mutatkozott meg véresen, mint ahogyan most a választások előtti napokban, és fokozódott tovább az eszement vihar után. És miközben vizslatom a társadalom minden részéből felém ásítozó bölcsességhiányt, eszembe jut az okos öreg parasztnak, a méltatlanul elfeledett magyar írónak a szavajárása. Az az érdekes ebben a Veres Péter-i szentenciában, hogy nemcsak én hallottam, hanem más is.

AD 1459.

Garai László nádor idegesen forgatta kezében a Duna jegén önfeledten ünneplő tömeget ábrázoló fényképet. Mellette Újlaki Miklós ült, éppen SMS-t írt, a billentyűk szinte sisteregtek az ujjai alatt.

– Kezd tele lenni a hócipőm ezzel a Mátyással – csapott Garai az asztalra. – Fejébe szállt a dicsőség, már Szent Istvánnak képzeli magát.

Uralomvesztés II.

Thorsten Schulte Az uralom elvesztése című könyvének ismertetése

A kötet Bevezetés című fejezetének a címe: Vajon 2017 sorsdöntő év lesz Németországnak?

A szerző leszögezi, hogy könyvét ébresztőnek szánja, hozzátéve, olvasói látni fogják, hogy „szabadságunkra számos helyen leselkednek veszélyek”. Kifejti: egyre több állami szabályozás, sőt gyámság alá helyezés határozza meg az emberek életét. Az egyén szabadságát egyre kevesebben látják védeni való értéknek.

Oldalak