2018:27

A holnapután kihívásai előtt

Bár az angol romantika neves alkotójának, William E. Henley-nek vágyképe – „Magam vagyok a sorsom ura / Lelkem hajóján kapitány” – alapvetően téves, hisz ahogy mindennek, sorsunknak is a Teremtő az ura, néha nem árt, ha az egyszeri ember mégis számot vet. Na nem pusztán pőre egyéni sorsával, hanem inkább a lehetséges jövővel, mely szűkebb és tágabb közösségeinkre várhat – ha másért nem, hogy felkészüljünk rá, ad absurdum, hogy kérjük az Urat, bűneink ellenére kegyelmezzen nekünk, és ne engedje a rossz utat választanunk.

Öngyilkos ellenzék

Amibe besegít holdudvara is. Médiájuk – írott sajtó, rádió, televízió – és az önszorgalmú értelmiségük. Sőt, az okoskodó betelefonáló, levelezgető emberkék is. Öngyilkolásuknak fontos módszere a magyar nép, Magyarország sértegetése, lenullázása, annak a népnek és az országnak a denunciálása, akitől és amitől elvárnák, hogy rájuk szavazzon. Ez nyilvánvalóan képtelen ellentmondás, cél- és szándékellenes. Az öngyilkosság egyik bevett eszköze. Mondjuk, a hajdan szokásos lúgot ivás.

Illusztráció

A fotós büszkén tette a szerkesztő elé a fényképet. Bravúros kattintás volt: két év körüli kislány sírt eltorzult arccal, kétségbeesetten, fejét enyhén fölfelé fordítva, talán egy felnőttre nézve, aki azonban nem látszott a képen.

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

A farkasokkal együtt kell üvölteni

A szóbeli agressziót rendszerint katonai agresszió követi. Így volt ez Trianon előtt is. Nincs vesztegetni való időnk. Kell az ütőképes honvédség. Trianonban szétszedték az 1100 éves Magyarországot, mert két számjegyű volt a GDP növekedése a millenniumi időkben, és konkurenciát jelentett a Nyugatnak. Most a V4-ek országai növekednek ugyanúgy.

Oldalak