Elhunyt Sára Sándor

Sára Sándor életének 86. évében, méltósággal viselt, hosszan tartó betegség után hunyt el vasárnap.

Mint a közleményben felidézik, Sára Sándor 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán végezte tanulmányait Illés György és Keleti Márton tanítványaként. 1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának tagja volt, ezért kis híján eltávolították az intézményből, diplomamunkája 1957-ben a Gaál István által rendezett Pályamunkások című etűd volt. Végzése után a Mafilm munkatársa lett, 1962-ben kezdett filmeket forgatni. Színes felvételeivel, karakteres totáljaival, az emberi arc költészetét és tragikumát felfedező képeivel olyan alkotások sikeréhez járult hozzá, mint a Sodrásban, az Orfeusz és Eurydiké (Gaál Istvánnal), a Tízezer nap és A mérkőzés (Kósa Ferenccel), az Apa (Szabó Istvánnal), a Szindbád (Huszárik Zoltánnal), valamint az Árvácska (Ranódy Lászlóval).

Néhány rövid dokumentumfilmet követően (Cigányok, Egyedül, Vízkereszt) az önéletrajzi ihletésű Feldobott kő című munkájával debütált játékfilmrendezőként 1968-ban. Következő rendezése, az 1974-ben készült Holnap lesz fácán erősen szatirikus képet festett az akkori közéleti anomáliákról, emiatt majdnem betiltották. 1977-ben készítette el a 80 huszárt az 1848-as forradalom hírére minden veszély és tiltás ellenére hazatérő magyar katonákról, a hősiesség és helytállás filmes emlékművét. 1987-es rendezése, a Tüske a köröm alatt a vidéki kiskirályok visszaéléseivel foglalkozott. Utoljára 1996-ban rendezett játékfilmet A vád címmel, ennek forgatókönyvét a József Attila-díjas vajdasági magyar íróval, Gion Nándorral közösen írta.

Noha Sára Sándor kedvence a játékfilm volt, a szakma és a közönség elsősorban dokumentumfilmesként tartja számon. Sok-sok kilométernyi hosszúságú filmszalagon rögzítette a magyar történelem krónikáját. Puritán eszközökkel megformált munkáiban leleplező szenvedéllyel igyekezett a közelmúlt fájdalmas eseményeit tények, tanúk, vallomások segítségével felidézni. Legismertebb munkái: a fél évszázad magyar történelmét egyéni sorsokon át bemutató Néptanítók (1981), a Don-kanyarban megsemmisült 2. magyar hadsereg – sokáig tabunak számító – tragikus sorsát elbeszélő Krónika című tévésorozat, illetve ennek filmváltozata Pergőtűz címmel (1982). A 25 részes sorozatot annak idején a harmadik rész után – szovjet tiltakozásra – levették a televízió műsoráról, a belőle készült könyvet bezúzták, a cenzúrázatlan sorozat csak 2002-ben volt először látható a Magyar Televízióban.

A „Sír az út előttem…” (1986-87) a bukovinai székelyek történetét mutatja be, 1992-ben készült a Magyar nők a Gulágon. 1999-ben forgatta a Tájak, borok, városok című sorozatot, 2001-ben portréfilmet készített az indiai és magyar származású Amrita Sher-Gil festőnőről. A 2004-es Nehézsorsúak című sorozatban a szovjet lágerek magyar túlélői vallottak sorsukról, a Memento (2006) három tragikus asszonyi sorsot mesél el. Dokumentumfilmjeivel 1986-ban és 1987-ben is elnyerte a Magyar Filmszemle nagydíját.

A filmezés mellett közéleti szerepet is vállalt: 1986-tól 1993-ig, majd 2002-től 2005-ig a Magyar Filmklubok Szövetségének elnöke, 1993 júliusától az akkor indult Duna Televízió elnök-főigazgatója, majd 1996 júliusától 2000-ig első elnöke volt. 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 1995-től elnökségi tagja, 2007 és 2010 között ügyvezető elnöke volt.

Sára Sándor kiváló munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el. A Kossuth-díjat 1978-ban vehette át, 1968-ban Balázs Béla-, 1997-ben Magyar Örökség Díjjal tüntették ki, 1999-ben megkapta a Magyar Művészetért Alapítvány díját, 2002-ben a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetést, 2003-ban Gulág-emlékérmet, 2004-ben Hazám-díjat, 2005-ben a Magyar Mozgókép Mestere címet és Prima-díjat, 2012-ben a magyar filmkritikusok életműdíját. 1974-ben érdemes művész, 1987-ben kiváló művész, 2014-ben a nemzet művésze lett, díszpolgára Turának és Pest megyének. 2017-ben munkássága és életműve elismeréseként a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) életműdíját vehette át, 2018-ban a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez egyéni látásmódú, a társadalmi problémákat kivételes érzékenységgel ábrázoló, dokumentarista stílusú filmjeivel hozzájáruló, kimagaslóan sikeres operatőri és rendezői pályája elismeréseként megkapta a Kossuth Nagydíjat.

A közmédia műsorváltozással emlékezik Sára Sándor munkásságára: a Duna Televízió 21.15-től a Feldobott kő című filmet vetíti, majd 22.55-től a Szerelmes földrajz ismeretterjesztő sorozat Amit magammal viszek… Sára Sándor Káli-medencéje című részét tűzi műsorára, amelyet a Duna World nézői 19.25-től láthatnak. Az M5 csatorna 21.30-tól A Nagyok című dokumentumfilm-sorozat Sára Sándorról készült portréját vetíti, a Kossuth Rádió pedig 19.08-tól sugározza a Nagyok című zenés portréműsor 2018. október 10-i adását, amelyben Süveges Gergő beszélgetett a sokoldalú művésszel.

Sára Sándort a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. saját halottjának tekinti.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti Sára Sándort

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának tekinti a vasárnap életének 86. évében elhunyt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas, Balázs Béla-díjas operatőrt, filmrendezőt, a nemzet művészét, a Duna Televízió első elnök-főigazgatóját – közölte a tárca vasárnap az MTI-vel.

Az 1933. november 28-án Turán született Sára Sándor dokumentumfilmekkel kezdte pályáját, majd a hatvanas és a hetvenes években egyéni látásmódjával hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. Első meghatározó rendezése a 17 perces Cigányok volt 1962-ben – olvasható a tárca közleményében.

Filmjeiben, például a tanyasi életről szóló Vízkereszt, majd az ingázókkal kapcsolatos Oda-vissza című alkotásokban korának érzékeny pontjaival foglalkozott. A sok kényes téma miatt azonban csak egy-két évvel később jelenthettek meg filmjei, de rövidfilmjeinek nemzetközi sikere felhívta rá a figyelmet Magyarországon is.

Sára Sándor filmjeit több mint félszáz országban vetítették, és számos hazai és nemzetközi fesztiválon tüntették ki – hangsúlyozza a közlemény.

Lugossy László: Sára Sándor ars poeticájának megtestesülése a Feldobott kő

Sára Sándor ars poeticájának megtestesülése a Feldobott kő – mondta Lugossy László filmrendező az M1 aktuális csatorna vasárnap esti műsorában.

A Duna televízió vasárnap este Sára Sándor előtt tiszteleg: a Feldobott kőt is műsorra tűzték.

Életének 86. évében vasárnap meghalt Sára Sándor Kossuth-nagydíjas filmrendező, operatőr, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja, az egykori Duna Televízió első elnök-főigazgatója. A Balázs Béla-díjjal, a Magyar Mozgókép Mestere címmel és az MMA életműdíjával is kitüntetett művészt hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után érte a halál.

Lugossy László azt mondta: Sára Sándor filmjeiben olyan arcok jelennek meg, akik sorsa beszédesebb minden kalandregénynél. Példaként említette a gulágot megjártakat, a második magyar hadsereg katasztrófáját túlélőket. Aki a róluk szóló filmeket megnézi, ezeket az embereket győzteseknek érzi, akik a nehéz időkben helytálltak – tette hozzá.

Lugossy László kiemelte azt is, hogy nagyon más lett volna a Duna TV, ha nem Sára Sándor elnökli (1993-2000). Sára Sándor olyan döntéshozó volt, aki a kitűzött célokat elérte, a magyar kultúra és a magyar történelem ismeretterjesztését saját gyártású műsorokkal segítette. Mindeközben védelmezte a televíziót mindenfajta politikai beavatkozás ellen, ehhez olyan tekintély, olyan súly kellett, mint ami Sára Sándornak volt – értékelt.

Kiemelte: a Duna TV élén olyan közszolgálati televíziót hozott létre és vezetett, ami a maga teljesítményével kivívta a közönség és a szakma elismerését is. Az általa vezetett Duna TV a közszolgálatiság ethoszát felmutatva a mai napig érvényes referencia – jelentette ki Lugossy László.