Gazdag István

Ha vannak az amerikai társadalomban, akik a jelek szerint semmiképpen sem képesek megbékélni Donald Trump választási győzelmével, akkor kétségtelenül a helyi zsidók azok, vagy legalábbis az a kétharmaduk, amely hagyományosan a demokratákra szavaz. Annak ellenére sem, hogy az új elnök a gyermekein keresztül szoros családi szálakkal kötődik a zsidósághoz; hogy zsidó vejét az egyik legbefolyásosabb fehér házi tanácsadójává tette, és hogy külpolitikájában még az elődjénél is – sőt valószínűleg minden elődjénél – cionistább irányvonalat követ.

Kína a napokban ismét közzétette az emberi jogok egyesült államokbeli állapotára vonatkozó éves jelentését, válaszul az amerikai külügyminisztérium néhány nappal korábban nyilvánosságra hozott ugyancsak szokásos jelentésére, amely az emberi jogok helyzetét taglalja a különböző országokban. A kínai kormány információs irodája által összeállított dokumentum szerint az USA változatlanul az emberi jogok bírájának szerepében tetszeleg.

Míg 1998-ban az USA adta a high-tech termékek (űrtechnológia, számítógépek, gyógyszerek, tudományos műszerek, elektromos berendezések) világexportjának egynegyedét, Kína pedig a 10 százalékát, alig egy évtizeddel később Kína már több mint kétszer annyi high-tech terméket exportált, mint az USA. (Eight Industries the U.S. Has Lost to China, 247wallst.com, 2012. január 24.) Amerika egyetlen évtized alatt elveszítette teljes high-tech gyártókapacitásának több mint egynegyedét. (U.S. losing high-tech manufacturing jobs to Asia, washingtonpost.com, 2012.

Barack Huszein Obama elnökségének mérlege összességében teljes kudarcként értékelhető. Van azonban egy olyan terület, konkrétan a kínai–amerikai gazdasági, tudományos és technikai erőviszony alakulása, ahol az előbbi megállapítás igazságtartalma annyira egyértelmű és szembeötlő, hogy egyszerűen nincsenek érvek a cáfolatához.

Napjainkban már a teljesen nyílt lázadás állapotában vannak a franciaországi etnikai gettók, olyan népségek egymás iránti nyilvánvaló, de a média által gondosan palástolt szolidaritásának a csalhatatlan jeleként, amelyek között a faji-etnikai rokonság jelenti az egyetlen köteléket. Megnyilvánulásai tekintetében egy csaknem homogén biomassza alakult ki a francia nagyvárosokat körülvevő lakótelepeken „squattoló” afrikai arab bevándorlókból, akik számára az internetes közösségi hálózatok szolgálnak mozgósító eszközként.