Jelenlegi hely

Gazdag István

Eurafrika mint diszgenikus disztópia 1.

Gazdag István képe

Afrika népessége 70 ezer fővel növekszik – NAPONTA!

Miután magunkhoz tértünk az információ okozta sokkhatásból, lássuk, hogy mit is jelent ez Európa és általában is a fehérek jövőjére nézve 30-50 éves távlatban. Előbb azonban néhány száraz statisztikai adat.

Európai mitmakuna

Gazdag István képe

Egy multikulturális birodalom – és minden birodalom lényegénél fogva multikulturális – létalapja területek meghódítása és népességeik áttelepítése az ellenőrzésük végett. Most éppen ez történik az Európai Unióban. Gyarmatosokat kell hozni a csökönyösködő és kihalófélben lévő őshonosok lecserélésére, mert mint azt Madison Grant, a fajhigiénia és az eugenizmus egyik prófétája már száz évvel ezelőtt megjegyezte, a „felülről” szervezett bevándorlás elnyomja a meghódított területek bennszülötteinek gyermekvállalási hajlandóságát. Az ún.

Dzsihád a kutyák ellen (is)

Gazdag István képe

Ahhoz, hogy a Soros-féle „nyílt társadalom” harmonikusan működjön Európában, ki kell űzni az őshonos népek kultúráját a köztérből. Könnyen megeshet azonban, hogy ez a követelmény lesz az a homokszem, amely végül megakasztja a globalista gépezet menetét, hiszen vannak olyan őshonos kulturális szokások, amelyek minden másnál nagyobb szakítópróbát fognak jelenteni a fehér európaiak és a harmadik világbeli (főleg muszlim) honfoglalók kapcsolatában.

Migránsválság: Orbán nem csak itthon lehet próféta

Gazdag István képe

A Nyugat szabadnak tűnik, legalábbis bizonyos szempontból, Észak-Koreáról viszont biztosan tudjuk, hogy diktatúra. Kim Dzsongun politikája mégis a népe érzéseit tükrözi, ami nem mondható el a nyugati országok kormányairól. Miközben a súlyos nemzetközi szankciókkal sújtott KNDK nemzetközi mércével mérve „szegény” országnak számít, önmagában az a tény, hogy a népének van vezetékes ivóvize, mindennapi (igen, a nyugati propaganda álhírei ellenére: mindennapi) betevője és angol vécéje, mégis „gazdaggá” teszi afrikai mércével mérve.

Irma és a karibi négerjárás tanulságai

Gazdag István képe

A természeti csapások csalhatatlan pontosságú empirikus módszerként szolgálnak a különböző társadalmak civilizáltságának, kulturális szintjének, szolidaritási képességének, legfőképpen pedig kohéziós erejének mérésére. Irma, a Karib-szigetekre lecsapó hurrikán is kiváló szociobiológiai teszternek bizonyult, ugyanis nemcsak a térség – így a francia–holland Szent Márton-sziget – infrastruktúráját tarolta le, hanem a harmonikus rasszok közötti kapcsolatok illúzióját is.