Jelenlegi hely

Kovács Dániel

Erődemonstrációra készülnek

Hát eljött ez is: a Soros-univerzum két prominens szereplője bevetné az atombombát Magyarország ellen a CEU-ügy miatt. Természetesen szó sincs valódi nukleáris fegyverről, vagy a Brüsszel atombombájaként emlegetett hetedik cikkelyről, még csak nem is a Fidesz Néppártból való kizárásról beszélünk.

Többfrontos harc

Nem szólt nagyot a Migráns Szolidaritás Csoport nagyszombatra ütemezett határ menti demonstrációja. Szinte teljesen elveszett a többi tüntetés keltette médiazajban. Az érdeklődés sem volt eget verő az esemény iránt, s bár a szervezők pazar buszos utazást is szerveztek Röszkére, még annyian sem voltak ott, ahányan a Facebookon bejelölték, hogy részt vennének az eseményen.

CEU: baloldali önleleplezés

A bevetésre kész Soros-hálózattól a külföldi nyomásgyakorláson át a néppártosodást túltoló Jobbikig mindent láthattunk már a CEU-tüntetések kapcsán. Az ellenzék szemlátomást minden kártyáját kiteríti, mi pedig öt pontban gyűjtöttük össze, hogyan leplezték le magukat az elmúlt napokban.

1. Soros manipulatív hálózata nagyon is létezik

Operetthadsereg

Nyilatkozatot írtak alá a hétvégén az uniós országok vezetői a Római Szerződés megszületésének hatvanadik évfordulóján. Ebben szó esik migrációs válságról, terrorizmusról, és a közös fellépés fontosságáról, egy valamiről azonban még említés szintjén sem: hogy mi a helyzet a közös európai hadsereggel.

A szupranacionális fegyveres erő felállítása régi nóta az unión belül. 1954-ben vetették fel először, de gyorsan meg is bukott az ötlet a francia parlament ellenállásán, majd a NATO-t favorizáló britek gáncsolták el folyamatosan, egészen napjainkig.

SOS, polgárháború

Szankcióval oldaná meg Brüsszel a meglehetősen puskaporos macedón belpolitikai válságot, de lehet, hogy csak növelni sikerül majd a káoszt. A balkáni országban első ránézésre egy lehallgatási botrány borzolja a kedélyeket, valamint a tavalyi előrehozott választás, amely során sem a jobb-, sem a baloldal nem tudott elegendő mandátumot szerezni a kormányalakításhoz. A háttérben viszont etnikai feszültség húzódik meg, ami korántsem új keletű a mindössze kétmilliós államban.