Jelenlegi hely

Kovács Dániel

Végül a gumibot is előkerül

Meglehetősen lagymatag kampány előzte meg hazánkban az EU-csatlakozásról döntő népszavazást 2003 tavaszán, de felesleges is lett volna komolyabb erőforrásokat megmozgatni, ugyanis a közvélemény a Bécsben nyitható kávézó meg más hasonló kaliberű ígéretek bűvkörében eleve arra készült, hogy az igen mellé húzza az ikszet. 
Mindazonáltal volt némi marginális ellenkampány is, ami – bár nem sok vizet zavart – arra próbálta meg felhívni a figyelmet, hogy az uniós tagsággal a szabadságnak is vége lesz előbb-utóbb, és ha ez nem fog tetszeni, akkor jön a gumibot.  

Megőrzött biztonság

Hatékonyan védjük Európa schengeni határait

Közel háromszáz kilométeres határzár, több ezer rendőr és katona, intelligens jelzőrendszer, hőkamerák és határvadászok, jogi határzár – minderre azért van szükség, hogy senki se léphessen be illegálisan Magyarország területére. A tét a magyar emberek biztonsága, ugyanis mára bebizonyosodott, hogy van összefüggés a terrorizmus és az illegális bevándorlás között.

Gyorsabb és olcsóbb ügyintézés

Már érezhető a bürokráciacsökkentés hatása
 
Éreztetik hatásukat a bürokráciacsökkentő törvények – az emberek időt és pénzt takaríthatnak meg, mivel rövidebb lett az ügyintézések határideje, kevesebb az adminisztratív teher, illetve ingyenes lett többek között a személyi igazolvány és az első jogosítvány. A kormány célja, hogy közelebb vigye az állampolgárokhoz a közigazgatási szolgáltatásokat, így egyszerűbb és gyorsabb legyen az ügyintézés Magyarországon.
 

Durván cenzúrázták Trump beszédét

Nem mondhatta ki Trump elnök a „radikális iszlám”, illetve a „radikális iszlám terrorizmus” kifejezéseket Afganisztánról szóló beszédében, ugyanis azok, akik átnézték és elfogadták a beszédet, kicenzúrázták – derült ki Gorka Sebestyén elnöki tanácsadó lemondó leveléből.

Amerika léte a tét

Még el sem ültek a charlottesville-i erőszak keltette hullámok – elvégre részben ennek hatására egyik város a másik után dönt úgy, hogy eltávolítja a konföderációs emlékműveket a közterekről -, máris kijelenthetjük, hogy a szélsőbalos tüntetők egy részének sikerült meghaladni az észak-déli konfliktust. 

Persze nem úgy, hogy jobb belátásra tértek, és ezentúl békén hagyják a történelmet. 
Éppen ellenkezőleg: ostoba ideológia-vezérelt harcuk szintet lépett, újabban már Abraham Lincoln szobrait is sértőnek tartják, és forradalmi lendülettel neki is álltak azok felgyújtásának és megrongálásának. 

Teszik mindezt úgy, hogy közben azért akarják a konföderáció emlékét írmagostul kiirtani, mert hazug narratívájuk szerint a polgárháborúban a déli államok a rabszolgaság fenntartásáért harcoltak, míg a Lincoln vezette északiak pedig a feketék felszabadításáért fogtak fegyvert. 
Noha a történészek másképp látják mindezt, annyi kétségkívül tény, hogy a háború után Lincoln adott szabadságot a rabszolgáknak. 

Ez azonban a legkevésbé sem akadályozza meg a begőzölt aktivistákat abban, hogy rasszistának nyilvánítsák, és az ő emléke ellen is harcot hirdessenek. 

Feketelistára került ugyanakkor az Egyesült Államok első elnöke, és alapítóinak egyike, George Washington is, mondván, hogy egy déli államból, Virginiából származó ültetvényes földbirtokos, tehát rabszolgatartó volt, ráadásul a fehér Amerikáért harcolt, ezért a fekete közösség szemében nem lehet hős. 

Még az sem segít rajta, hogy részben ő írta az USA alkotmányát, amely egyébként az utcákon őrjöngő vandálok szabadságát is garantálja. 
Sőt! A balos aktivisták az alkotmánynak is nekimennek, mondván, hogy azt rasszisták írták, tehát az is rasszista, amint az egész amerikai politikai rendszer is, mivel azon alapszik. 

Már vannak olyan elemzők, akik nem tudnak nevetni ezen az abszurd érvelésen. Ők arra figyelmeztetnek, hogy a baloldal egyre jobban radikalizálódik és militarizálódik, és eszük ágában sem lesz megállni a szobrok ledöntésénél, s céljaik az amerikai történelem újraírásán is túlmutatnak.