Pozsonyi Ádám

Független és erős

Botrány van a Marks & Spencer körül. (Mármint nyugaton, ahol az elmebeteg utópiákat megvalósítják, és ahol már a maradéka sincs a józan észnek.) Valami emberjogi gittegylet már nem tudott mit kitalálni, ami még nem egyenlő – javasolnám elővenni az SI-mértékegységeket, tele vannak nácizmussal, egy deciliter nem annyi, mint egy liter, és a centiméternek is kisebb betűk jutnak a mérőszalagon, mint a méternek –, és belekötött a divatcég kirakatába. Abba, hogy plakátjukon a nőkön csini fehérneműk vannak, a férfiakon meg elegáns ruhák.

Fekete-fehér

Gondoltam, elküldöm a fenébe az N1 TV-n induló vitaműsort, ahol Kálmán Olga kezdi új tündöklését, de amíg a hírt olvastam a 24.hu-n, rájöttem, annyira nem érdekel, hogy nehéz lesz belőle olyan írást kanyarítanom, ami érdeklődést vált ki az emberekből.

Tipikus

„Tipikus magyar.” Ezt dünnyögi az összes libsi, amikor lát egy alapvetően emberi hibát vagy gyarlóságot. Odafurakszik valaki a sor elejére. „Tipikus magyar.” Nem húzza le vendégségben a WC-t. „Ezt tipikus magyar mentalitás.” Nem hozza vissza a kölcsönkért könyvet. Bepróbálkozik a barátnődnél. Meglóg fizetés nélkül a panzióból. Szürcsölve issza a levest. Árleszállításkor tolakszik az elektronikus vackok boltjában.

Absztrakció

Van egy bizonyos Bőtös Botond, aki az atlatszo.hu nevezetű oldalon mutatja fel a felnőni képtelen hülyegyerekség összes ismérvét. A képe valami napszemüveges maffiózóutánzat, szájában cigivel, és a firkálmánya fölé beilleszt egy ábrát, ami csúfot űz a magyar nemzeti érzésből. A mai Csonka-Magyarországba illeszti bele a történelmi Magyarország körvonalat, és beírogatja, hogy melyik mostani terület lenne Ausztria, Szlovákia vagy Románia. Elképesztő gúnyos. Borzasztóan fel vagyunk háborodva. Annyira szíven döf ez a gesztus, hogy mindjárt sírunk.

Oldalak