Jelenlegi hely

Pozsonyi Ádám

Jobbágyvágy

Pozsonyi Ádám képe

Október másodikához közeledve nagyon felpörgött a butaságipar. A hazaárulás-biznisz már régóta virágzik, de itt a butaságon van a hangsúly.

„Ne menj el szavazni! Szavazz igennel”.

És ezt nemcsak a Kétfarkú Kutya Párt (tudta, hogy a Kétfarkú Kutya Pártnak régen az volt a neve, hogy SZDSZ?) szajkózza, és nemcsak Gyurcsány Ferenc. Gyurcsány már plakáton hirdeti, hogy „Maradj otthon, maradj Európában”. Tehát őszerinte akkor marad Európa az, ami, ha idetuszkolnak hatalmas számú nem európait. Logikus.

Különféle netes fórumokból másoltam pár sort.

Mutogatás

Pozsonyi Ádám képe

Már a busz ablakából felfigyeltem az új jelenségre, aztán amint hazaértem, rákerestem a neten. „Észbontók – műveletlenségi vetélkedő”. Valami ilyesmit reklámoztak. (Az ablakból csak a címet láttam, meg, azt, hogy „Az elefánt nem egy emlősállat”.)

Szivárvány

Pozsonyi Ádám képe

Egy pomázi fontos ember Facebook-adatlapján – az ember olykor hihetetlen oldalakat is megnéz – leltem:

„Ma négy pomázi szülő hívott fel a Mátyás iskola kerítésének szivárványszínei miatt. Az elsőt »vidám színekkel a gyerekeknek« nyugtattam. Aztán megnéztem, és ledöbbentem. Ilyenek hangzottak el: nem viszem oda a gyermekem, így szoktatják a »szivárvány« léthez, »valami szekta csinálta, azonnal lépjetek fel ellene«. A negyedik telefonáló arról beszélt, hogy mikor odament a festőkhöz, hogy a felháborodásának adjon hangot, egyik pomázi prominens liberális azt mondta neki:

Egy javaslat

Pozsonyi Ádám képe

Olvasom, hogy a Kétfarkú Kutya Párt arra biztatja az embereket, hogy az október másodikai kvótaszavazáson szavazzanak a migránsbeáramlás mellett, vagy pedig szavazzanak érvénytelenül.

Nos, nekem lenne ezzel kapcsolatban egy előremutató, példaértékű és praktikus javaslatom, mely jól szolgálja a közösség érdekét, emellett képviseli az igazságot.

Kvótakáosz

Pozsonyi Ádám képe

Az ember visszasírja kissé a 2000-es évek elejét. Voltak a szocik, a Szadesz, azt annyi. Nem volt ez a totális káosz a baloldalon. Nem nagyon lehetett összekeverni a dolgokat. (Hogy azok az évek mára mennyire történelmi távlattá váltak, az is jelzi, hogy húszéves unokaöcsémnek semmit nem mond az a név, hogy Tölgyessy Péter, a Pető Iván se rémlik, s mikor mentő kérdésként feldobtam Torgyán Józsefet, zavartan rázta a fejét. Pedig nem buta a kölök.)