Jelenlegi hely

Pozsonyi Ádám

Csigát a bozótba

Pozsonyi Ádám képe

Gyakran látni – mindenesetre én nem először olvasom különféle beszámolókban –, hogy a homokosfelvonulásokra nem homokosok is ellátogatnak. Kimennek, néha még családdal is – ez számomra maga a borzalom –, s ott fotózkodnak párat, villognak, mosolyognak, mutogatják a humanizmusukat, majd szépen hazamennek.

Kemény

Pozsonyi Ádám képe

Tizenötéves koromig semmi rockot nem hallgattam. Kissé le is néztem, amikor osztálytársaim „együttesekről” beszélgettek. Annyira nem voltam képben, hogy amikor Kiss Klári nevű osztálytársnőm ráírta filccel a padra, hogy Kiss, csak lestem! Én se pingálom ki sehová, hogy Pozsonyi.

Juszuf

Pozsonyi Ádám képe

Vegyük sorra. Volt ugye Nizza. Aztán München. Volt az, amikor három afgán gyilkolta meg a segítőjét Salzburgban. Az idős pap mise közben francia földön. A kölni túszdráma. Aztán volt a…

München

Pozsonyi Ádám képe

Amit a II. világháborúban az amerikaiak több száz bombázóval, katonák ezreivel tudtak elérni, azt most egy-két ember megoldotta. A münchenieket felszólították, maradjanak otthon, ne menjenek az utcára, a tömegközlekedést leállították. (A reptér, ha jól tudom, működik, de mi lesz az odaérkezőkkel?)

Elítélik

Pozsonyi Ádám képe

Aznap volt a „nagy francia forradalom” évfordulója. A nagy francia forradalomé, amely először vezette be a szabadság nevében való szisztematikus népirtást. Amely először próbálta a „múltat végképp eltörölni”. Amely elvetette a hagyományos krisztusi időszámítást, betiltotta a vallást, ellenben imádkoztak magához a guillotine-hoz. A francia forradalomé, amely tombolása alatt nemcsak az arisztokratákat, hanem apácák ezreit és parasztok tízezreit végezték ki. Sőt Vendée tartomány teljes lakosságát likvidálták, mert a nép nem akart azonosulni a tolerancia diktatúrájával.