Stier Gábor

Faltól falig csapódnak

Kategória: 
Fotó: MTI archív

Noha a szakadárok vezetőjének felrobbantása után nem szabadult el a pokol Kelet-Ukrajnában, a Donbasz körül továbbra is feszült a helyzet. Bevezetés előtt áll az új nyelvtörvény, az ukrán–orosz szembenállás pedig már az egyházak frontján is megjelent. A márciusi ukrán elnökválasztás közeledtével a feszültségek pedig csak nőni fognak. A nacionalizmus csúcsra járatásával a hatalom kiengedte a szellemet a palackból, így nehéz idők várnak a szélsőségesek célkeresztjébe került kárpátaljai magyarságra is.

Trump nem szeret senkit

A nyár diplomáciai csúcspontja kétségkívül Donald Trump és Vlagyimir Pu­tyin helsinki találkozója volt. Azóta sem szűnnek a találgatások arról, hogy milyen alkuk születtek a több mint kétórás négyszemközti találkozón. Jó eséllyel nem osztották fel a világot, ám Kijevben mégis attól rettegnek, hogy a Fehér Házat egyre kevésbé érdekli Moszkvával szembeni harcuk. Brüsszelben sokan attól tartanak, hogy az Európának hátat fordító Trump nagyobb teret enged Oroszországnak.

A bajok kolosszálisak

Kategória: 
Fotó: MTI

Ideiglenesen egy szakértői kormánynak kell irányítania Ukrajnát, hogy végre megkezdődhessen a működésképtelen, korrupt politikai berendezkedés átalakítása. Erről Szerhij Taruta, a Magyarországon is befektető ukrán milliárdos üzletember beszélt, aki azért szállt be a politikába a tavaly alapított, nevében alapvetést, kiindulópontot sugalló pártjával, az Osnovával, mert nem akarja elhagyni Ukrajnát. Törekvéseiben, értékeiben és céljaiban a Batykivsinát tekinti partnerének, és elmondása szerint a potenciális elnökjelöltek között jelenleg legnépszerűbb Julija Timosenko győzelme esetén jó tandemet alkotnának.

Szerhij Taruta 63 éves ukrán üzletember, parlamenti képviselő. A főképp az acéliparban érdekelt Donyeck Ipari Szövetség, az ISD egyik alapítója és társtulajdonosa. A cég a 2000-es évek közepén megnyerte a Dunaferr eladására kiírt tendert, amellyel komoly magyarországi befektetővé lépett elő. Részesedést szerzett a lengyel acélgyártásban is. Vagyonát a Forbes 2008-ban 2,65 milliárd dollárra becsülte, amellyel a 8. leggazdagabb ukránnak számított. A pénzügyi válság az ő érdekeltségeit is megrendítette, így a vagyonát 2013-ban ugyancsak a Forbes már csak 597 millió dollárra értékelte. A Dunaferr irányítását is egy orosz hitelező vette át. Taruta egyébként komoly műgyűjtő, több ingatlanja van. A politikától távol tartotta magát, 2014. március 2-től október 10-ig azonban donyecki kormányzó, majd az őszi választásokon képviselő lett. Tavaly év elején alapította meg a jelenlegi hatalmat élesen bíráló Osnova nevű pártját, amely együttműködésre törekszik a szintén ellenzéki Batykivsinával. Egyes ukrán vélemények szerint amennyiben a jövő évi elnökválasztásokon Julija Timosenko győz, Taruta akár kormányfő is lehet.

Oldalak