Jelenlegi hely

Szalay Károly

A sátánizált Horthy 46.

Szalay Károly képe

A sanda magyar történetírás sajátossága (vagy minek nevezzem), hogy a Baky-féle puccsot és leverését elhallgatja. Mert ha írna róla, beismerné, hogy az akkori Magyarország nem volt homogén, mint azt rosszhiszeműen láttatni szeretnék. A jó és a gonosz küzdelme zajlott, s az utóbbit egy őrületesen erős hitleri megszálló erő támogatta, a magyar ellenállást pedig senki.

A sátánizált Horthy 45.

Szalay Károly képe

Ámulattal tölt el az a hatalmas filológiai munka, amit Lévai Jenő a holokauszt adatszerű föltárásával végzett. De kijjebb is tekintett. Már 1945-ben megjelent Bajcsy-Zsilinszkyről szóló könyve, tucatnyi műve pedig a magyar zsidóság kálváriájának hatalmas anyagával mindmáig a téma kutatásának alapjául szolgál. 1920-tól kíséri végig a zsidóság megpróbáltatásait a „pesti gettó csodálatos megmeneküléséig.” A zsidóság iránt mélységesen elkötelezetten, minden írásában tárgyilagosságra törekedett. Amit néha csodálok is, hiszen ő testközelből élte meg sorstársai tragédiáját.

A sátánizált Horthy 44.

Szalay Károly képe

Azt böcsülöm Lévai Jenőben – amellett, hogy a zsidó kálvária történetének kiváló filológusa volt –, hogy a számokon, adatokon és a tényeken túl, bele tudott helyezkedni a történelmi alakok lelkivilágába. Bele tudta élni magát Teleki lelki vergődésébe is, aki a halála előtti utolsó hónapokban a harmadik zsidótörvény körül vívódhatott az állandóan erősbödő német és nyilas nyomás hatása alatt. Mindjobban hajlott arra, hogy egy harmadik zsidótörvényt is benyújt.

A sátánizált Horthy 43.

Szalay Károly képe

Korábban jeleztem: ahelyett, hogy árnyaltabbá válna Horthy minősítése, egyre jobban romlik és gonosszá démonizálódik. A tényeket meghazudtolva. Ennek pedig alantas, aktuálpolitikai okai vannak. Pöccseteg mai érdekcsoportocskák – nem bírálva-elemezve – csak besározzák nemcsak Horthy, hanem az egész magyar nép böcsületét. Kiszakítva a történéseket a nemzetközi összefüggésekből. Az irodalomtörténetben ezt úgy mondják: a szövegkörnyezetből. Azaz egy szót vagy egy mondatot hermetikusan elszigetelnek a vele összefüggő mondatoktól.

A sátánizált Horthy 42.

Szalay Károly képe

Jogos kérdés: a magyarok minden híresztelés ellenére ennyivel különbek lettek volna a környező népeknél, mint azt az előző cikkem sugallhatná, sőt a franciáknál is? Megint a Ránki-féle kényszerpálya-elméletre hivatkozom. A franciáknál a kényszerítő kockázat az volt, ha nem „oldják meg a zsidókérdést”, a németek megszállják egész Franciaországot. A Monarchia morzsalékainak a kényszerpályáját pedig Trianon szolgáltatta. Hiszen Hitler ezzel zsarolta a Kárpát-medence és közvetlen környezete országait.