Jelenlegi hely

Szalay Károly

Európaiság = Kereszténység 6.

Szalay Károly képe

Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a keresztény szellemiséget megelőző pogány bölcseletben Cicero, mintegy előzményként, fontosnak tartja a szeretetet mint a nyugodt élet zálogát. És a szeretet fő formájaként a barátságot. Ezt írja: „… a barátság nélkül semmiképpen sem biztosíthatunk az életben szilárd és tartós boldogságot, a barátságot pedig csak akkor tudjuk megőrizni, ha egyformán szeretjük barátainkat és önmagunkat”. Tetszenek idefigyelni? „Szeresd felebarátodat mint tenmagadat” – gondolat.

Európaiság = Kereszténység 5.

Szalay Károly képe

Évek óta nem tudok napirendre térni afölött, hogy a brüsszeli EU-vezetők, vagy ki a csudák, megtagadták Európa keresztény gyökereit. Mit tagadtak meg? Mérhetetlen tudatlanságukban és liberáldogmatizmusukban egy több mint vallást, a legmagasabb erkölcsrendet, életbölcseletet, szellemi és művészi nyitottságot, örökös megújulás, fejlődés iránti érzékenységet, minden emberszempontú jóra serkentő hajlamot, a legmagasabb rendű életformát.

Európaiság = Kereszténység 4.

Szalay Károly képe

A keresztény szellemiség legfőbb ereje nyitottságában rejlik. Ez a nyitottság (megelőlegezve) jellemezte az egyiptomi fáraók ptolemaioszi dinasztiáit, lévén makedón, vagyis európai (görög-latin). Támogatta a zsidó diaszpóra zsidóságában megmaradását, szorgalmazván az ószövetség görögre fordítását. Vagyis, a már elhellénesedett zsidóság saját vallásában megmaradását. Őrületesen nagy formátumú államvezetés ez, hiszen a más értékekre való nyitottságot ama időkben egyedül a görög (és a latin) kultúra képviselte.

Európaiság = Kereszténység 2.

Szalay Károly képe

Mindenki tudja: a nagy világvallások keletiek. Köztük akad olyan, amelyik el sem hagyta szülőföldjét (a sintoizmus például), s van olyan, amelynek változatai úgyszintén megmaradtak származásuk körleteiben, s akkor is keletiek maradtak, ha eltávolodtak kialakulásuk földrajzi helyétől.

Európaiság = Kereszténység 3.

Szalay Károly képe

Folytatva az előző írásomban megkezdett gondolatsort. A kereszténység egyetemessé, vagyis európaivá válását Pál apostol indította meg a Krisztus utáni első század ötvenes éveiben. Amelyhez a görög nyelv közhasználata, közismertsége szükségeltetett. Nem volt ez olyan rémületesen nehéz dolog, mert a Nagy Sándor által meghódított területeken fokról fokra a görög nyelv lett az általános. Mégpedig a művelt társadalmi rétegek körében elsősorban, de a kereskedelem és az országok közti érintkezés nyelve is ez lett.