Jelenlegi hely

Szalay Károly

Változatok Horthyra és korára

Szalay Károly képe

Évszázadoknak kell elmúlnia ahhoz, hogy egy történelmi alakról, egy korszakról kialakult értékelés viszonylag nyugvó állapotba jusson, s közelítsen a tényszerű valósághoz. Politikai vagy vallási, felekezeti elfogultság, előre megfontolt történelemhamisítás deformálhatja a képet, netán egyéb hitványság érdekében. Nem feledve a szólást: a történetírás a politika szolgálója, meg kell jegyeznem, hogy kevés Horthyhoz és korához hasonlítható téma van, ami ennyire megosztja a (félrevezetett) közvéleményt. Egymásnak ellentmondó okokból.

Szamárságok II.

Szalay Károly képe

Én is szamár vagyok, mert elkövettem azt a nagy hibát, hogy a szamárságokról kezdtem cikkentyűzni. Ugyanis a szamárságok territóriuma parttalan. Túltéve ezen magam, folytatom az előző cikkemben abbahagyott témát. A Gyurcsány és az álbaloldali s a liberális ellenzék szamárságát.

Szamárságok I.

Szalay Károly képe

„Volt egyszer egy rádió, ez egy reggel a világ összes nyelvén bemondta, hogy szégyelljétek magatokat. Meghallotta ezt a világ összes embere, és mind elszégyellték magukat. Csak a magyarok nem, ők gyorsan kikapcsolták a rádiót.” Ezt az értelmetlen mondatot egy színésznő (!) gagyarássza egyfolytában a Pa-dö-dő, vagyis a Lang–Falusi-páros unalmasan csacsogó műsoraiban.

Nagy Gáspár 56-os verse

Szalay Károly képe

1985 tavaszán Kardos, a Magvető igazgatója fölhívott az irodájába. Tudtam, valami baj lehet, mert máskülönben szokása szerint ő látogatott le a kilencedikre Bor Ambrushoz, Ördögh Szilveszterhez vagy hozzám. Komor arccal ült íróasztala mögött, háttal az ablaknak. Látogatóit mindig a fénnyel szemben ültette le, ahogyan azt még katpolos korában megszokta, a kihallgatásokkor. Vallató elrendezés.

1956 ősze után II.

Szalay Károly képe

Nem hagyta szóhoz jutni. Az enyém viszont elővette az igazolványát. Valami karhatalmi rendőr volt. Erre lettek figyelmesek az állványon dolgozó munkások. Amikor aztán lökdöstek bennünket, hogy szálljunk le a motorról, be a furgonba, a melósok leugráltak és közénk álltak. Egyikük rögtön eltakarta előlük a rendszámtáblát. Furfangos eszű, gyorsan gondolkodó munkás, az „uralkodó osztály”. Addig tartották vissza a rendőröket és persze az autójukat, amíg el nem tűntünk a szemük elől.