Jelenlegi hely

Szalay Károly

Tényleg nem értem

Szalay Károly képe

Némelyek szerint a kelleténél hosszabb pályafutásom alatt sok probléma akadt velem, de nyolcvankét évvel ezelőtt megkezdett első elemista korom óta a fölfogóképességemmel nem volt baj. Lekopogom. Még a húrelméletet, meg a sötét lyukakat is fölfogtam, igaz, ezeket tizenhárom éves unokám magyarázta meg nekem. Most viszont – hála a baloldali és liberális magyar politikusok és a médiaokosok vélekedésének – szellemem szárnyalása lehanyatlott. Mert nem értem az ő demokráciafölfogásukat.

Műszakiak vesszőfutása 5.

Szalay Károly képe

Folytatva az előzőket, a Kádár-korszak sem volt homogén. A szörnyű 56 utáni terrort valamiféle konszolidáció követte, s kísérletek sora a gazdasági élet rendbetételére, amibe Moszkva mindig beletenyerelt. A kezdetben áldatlan téeszesítés, az állami gazdaságok összeboronálása a nyolcvanas évek végére – hála a magyar innováció képességeinek – fölvirágzott. Ezt azonban a rendszerváltozás – hamis liberális okoskodással – szétzúzta. De iszonyatos volt a pusztítás az Antall-kormány idején az iparban is.

Műszakiak vesszőfutása 4.

Szalay Károly képe

A világháború még nem, de a trianoni békediktátum megviselte a magyar műszaki szakmát. A népes technikusgárda, amely villamosította Észak-Amerikát, elenyészett. A pénzigényes kísérletekre épülő kutatások zseniális tudósai külföldre kényszerültek. Az elszakított területekről az anyaországba (helytelen szóhasználattal) az egész Kárpát-medencében menekültek százezrek a megszállók elől. Nemhogy új munkahelyük, kutató-kísérletező lehetőségük lett volna, de otthonuk sem volt, évekig vagonokban laktak pályaudvarok mellékvágányain.

Műszakiak vesszőfutása 3.

Szalay Károly képe

Nem a ’67-es kiegyezésről szólok, de említése nélkül a magyar műszaki kultúra és a nemzeti ipar páratlan föllendüléséről nem beszélhetünk. Kétségtelen, akárcsak másutt is, ez a korszak sem volt hibák nélküli, de a helyes történelmi gondolkodás nem hagyhatja figyelmen kívül: 1. az ok és az okozat összefüggéseit, 2. a környülállásokat, 3. az előzményeket, 4. és nem utolsósorban a kényszerítő hatásokat, a kényszerpályákat.

Műszakiak vesszőfutása 2.

Szalay Károly képe

1848 valódi forradalom volt, mert az élet minden területén fordulatot hozott. Eléggé nem hangoztathatóan a gazdasági és a tudományos élet területén is. Valamilyen okból a bevándoroltak közül a tehetségesek, az értelmesek hihetetlenül gyorsan elmagyarosodtak, s mint előző cikkemben említettem, a reformkori magyar nemzeti polgárosodást erősítették szlávok, svábok, zsidók. Sajnos némely kiváló, de értékelő történelmi gondolkodásra alkalmatlan elme máig támadja 1867-et, mert szemellenzős agyukkal képtelenek fölfogni, hogy újkori történelmünk elképesztően nagy fejlődésének alapjait teremtette meg 1918-ig, a világháború kitöréséig. László Jenő említett tanulmányában még két úttörő tudós nevét említi. Mech­wart Andrásét, a hengerszék föltalálójáét (1874) és a Déri-Bláthy-Zipernovszky-féle transzformátort, amely az egész világ ipari fejlődését befolyásolta. Ez maga az őrület, egyszerűen azért, mert egy mesterségesen retardált ipari, műszaki kultúra terméketlen visszafogásából nőttek ki ezek a világra szóló találmányok. És az ipari fejlődés őrületes kibontakozásának voltak az előjelei. Szinte a semmiből nőtt ki a vas- és a fémipar, az élelmiszeripar, a nyersanyagot és energiaigényeket biztosító bányászat. Vagyis az iparszerkezet teljes tárháza.