Szalay Károly

Még egyszer Tihany

Néhány hete nagyszerű riportot írt Ágoston Balázs a tihanyi Balatoni Limnológiai Intézetről. Meghívattam a 90. esztendős ünnepi konferenciára, és rám zúdult húsz esztendő (1951–1971), az ott töltött idő minden szép emléke. Különös jelenség volt ez a kutatóközpont. Nemzetközi jelentőségű tudományos munkát végzett, de az egész félsziget, sőt az ország egyik szellemi centruma volt. Nemcsak a természettudósokat vonzotta magnetikus erővel, hanem a humán alkotókat is. Különös varázsát ebben vélem fölfedezni.

A fehér nővér

Rettegésben teltek elmúlt hónapjaim. Még az év elején közölték velem, menthetetlenül súlyos műtét vár rám. Félelmem oka: a hiszterodefetisták szerint a romba dőlt magyar egészségügy. Szorongtam, mert a műtét előtt kardiológiától az urológiáig alapos kivizsgálásra volt szükségem, „kivéve a nőgyógyászatot”. Ennek a kilátástalan jövőnek azonban hősiesen nekirugaszkodtam, mint valami Verne-hős, hiába kurrogott az ellenzék. Igaz, értünk aggódó, tényt föltáró, magatehetetlen és felelőtlen és álságos gondoskodásával. Bedőltem nekik.

Radnóti Sándor buta

Mert ostobán hazudik. Augusztus 25-én rittyentett egy tárcacikket az ÉS-ben Kardos György címen. Már a cím is hazug, mert a Magvető 32 éve halott igazgatója ürügyén engem rágalmaz egyfolytában. De mi ütött belé éppen most? Nem tudom, hiszen már huszonhét esztendeje annak, hogy 1990. november 15-én az Új Időben írtam róla egy megsemmisítően gyilkos szatírát, és úgy látszik, azóta fortyog benne a habzó gyűlölet. Nem bírta tovább, és most tört ki belőle érzelme lényege, a kloáka.

Európaiság = Kereszténység 7.

Az összehasonlításoknál is meggyőzőbbek maguk a szövegek, amelyek az ember és ember közötti szeretetet az Isten-szeretet mellé rangsorolják. Ez egyszerűen példátlan a vallások történetében, mert mint említettem, a vallások elsősorban az isten(ek) és az ember viszonyát szabályozzák. Az emberi kapcsolatokra csak indirekt módon szabnak törvényeket.

Európaiság = Kereszténység 6.

Nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy a keresztény szellemiséget megelőző pogány bölcseletben Cicero, mintegy előzményként, fontosnak tartja a szeretetet mint a nyugodt élet zálogát. És a szeretet fő formájaként a barátságot. Ezt írja: „… a barátság nélkül semmiképpen sem biztosíthatunk az életben szilárd és tartós boldogságot, a barátságot pedig csak akkor tudjuk megőrizni, ha egyformán szeretjük barátainkat és önmagunkat”. Tetszenek idefigyelni? „Szeresd felebarátodat mint tenmagadat” – gondolat.

Oldalak