Ungváry Zsolt

Bevándorlók

II. Mohamed, a fiatal szultán az asztalra terített térképre támaszkodott, s közben gondterhelten tologatta a csapatait jelző kis bábukat Európa irányába.

– Rengeteg vár és hatalmas seregek várnak ránk, ha el akarjuk foglalni Ruméliát – töprengett. A talpnyalók persze rögtön hízelegni kezdtek, hiszen ki győzhetné le azt a csodás vezírt – Allah növessze hosszúra a szakállát –, akinek Bizánc falai sem állottak ellen.

Etelköz

A XX. században a számtalan üldözésnek, igazságtalanságnak kitett magyarság csoportjai a történelmi Etelköz (a Don-Dnyeper-Dnyeszter vidéke) egyes területeire vonultak. A krónikák szerint ugyanis itt zajlott múltjuk egy jelentős és dicső része, s így ezen a jogon e föld őket illeti. Itt kötötte a hét vezér a vérszerződést (vérüket borral telt kupába csorgatták, és sorra ittak a kehelyből, ahogyan a szkíták a szövetségkötéskor ősidők óta teszik), itt lett a hét törzsből egy nemzet: a magyar. Itt található a szabír nevet máig őrző Zaporozsje városa.

Révedés

A hazai és külföldi liberális baloldal (de néha úgy tűnik, nagyjából mindenki) egyetért abban, hogy Magyarországon elavult, múltba révedő kormányzás folyik, az állam és egyház szétválasztásáról hallani sem akaró vad keresztény kurzussal. Nem úgy, mint a fejlett világban.

70-es évek

Valamelyik balos internetes portálon (melyik nem az?) egy kommentelő azt írta: „Manapság mindenki acsarkodik, az emberek rosszkedvűek és tele vannak gyűlölettel. Bezzeg régen, a szocializmusban másképp volt!” Nos, az idő sok mindent megszépít, emlékekkel nehéz vitatkozni, de találtam bizonyítékot az ellenkezőjére.

Annak idején nagyon népszerű volt a Mézga családról szóló rajzfilm, amit mostanában a legkisebb fiam néz folyton DVD-n. A jó sztori, a humor mellett a hetvenes évek magyar embere magáénak érezte, mert ráismert: „Ilyenek vagyunk mi is.”

Beleszólás

Brüsszelben néhány bürokrata az aktuális témákról beszélgetett. Miután kielemezték a Bl-döntő esélyeit, a részvényárfolyamokat és a Szürke ötven árnyalatát, egyikük bedobta:
– Képzeljétek, a magyar kormány valami konzultációs izét tervez a menekültkérdésről.
– Konzultáció? Az mifene? – vakkantott közbe a másik.
– Megkérdezni a polgárokat, hogy mit gondolnak a bevándorlásról, menekültekről, kvótákról…
– Csak nem? – hördült fel egy kopasz.
– Először én se hittem el. De tudjátok, a magyarok bármire képesek – magyarázta egy korosodó, szemüveges hölgy.

Oldalak