Ungváry Zsolt

Lapjárás

Az árnyas fák alatti kis kőasztalnál három öreg ultizott. Közel harminc éve, amióta nyugdíjba mentek. Arcukat ráncok barázdálták, bőrük ráfeszült járomcsontjukra. Reszkető, májfoltos kézzel igazgatták a lapokat, összehúzott szemmel silabizálták a figurákat, nagyokat fújtatva kapkodták a levegőt, és rekedtes hangon, szuszogva beszéltek. Többnyire a partiról, néha a fociról, politikáról. Tízfilléres alapon kezdték, ma már a sima ulti négyszáz forintot ért. A piros nyolcszázat.

Homo

A szó is lehet fegyver; erről már énekeltek is. A mai világban különösen azzá vált, amikor valódi fegyverhez inkább csak a bűnözők és az iszlám szélsőségesek jutnak. A balliberális értelmiség egyelőre beéri azzal, ha szavakkal gyilkolhat, ami még nem is az élet kioltására szolgál, csak a megtámadott szalonképességét, karrierlehetőségeit, személyiségének kiteljesítését igyekszik lemészárolni. E célra – amiképpen géppisztolyt, ágyút, tankot vagy atombombát készítettek régebben – ma különböző kifejezéseket alkotnak, amelyeket aztán hasonlóan pusztító erővel vetnek be.

Törvény

A stockholmi éjszakában egymásra talált két fiatal végül a fiú lakásában kötött ki. Némi szeszek elfogyasztása után úgy alakult, hogy hevesebb érzelmek törtek elő belőlük, ám ekkor a fiú hirtelen elengedte a partnerét, és figyelmeztetően felemelte az ujját.

Maga a csoda

A modern kori közbeszéd egyik divatos tézise, hogy a tudomány fejlődése cáfolja (vagy legalábbis erőteljesen megkérdőjelezi) Isten létét, ezért a huszonegyedik században korszerűtlen a vallásosság. Ezt az érvet általában mint axiómát vetik oda az ateisták, mintegy meg is nyerve ezzel a vitát, hiszen ez „köztudomású”, legalább annyira, mint hogy Orbán diktátor, Esterházy nagy író, Tarr Béla és Alföldi jeles rendező, a magyar nyelv finnugor eredetű, az abortusz valójában női szabadságjog, a migráció megoldja a munkaerőgondokat stb.

Oldalak