Varga-Bíró Tamás

Karácsonyi fasisztázás

„Isten különös gondot visel a részegekre, a gyerekekre és az Egyesült Államokra.” (Otto von Bismarck)

Igen, ismét. Igen, megint Orbán Viktort. Illetve kormányát, vagy ahogyan a zsurnaliszta fogalmaz, „a rendszerét”. Igen, megint fasisztának lett kikiáltva Magyarország. Ezúttal a The New York Times karácsonyi számában. Mikor máskor, s hol máshol? S persze az összes hazai ellenzéki lap átvette nyomban ezt a „remek” hírt. Ezt a hírt, amely hír – akár fasiszta, akár náci jelzőt aggassunk az orbáni adminisztrációra – sosem jelenhetett volna meg sem Benito Mussolini Olaszországának lapjaiban, sem Adolf Hitler német birodalmának sajtótermékeiben.

Dédpapa halászléje

„Útjaidat akármerre bolygod, egy országot hordozol magaddal, veled jön egy makacs íz, egy halk dal...” (Babits Mihály)

Az élet olyan, mint a reprodukálhatatlan halászlé. Nemcsak nem érdemes, de egyenesen felesleges visszafelé élni. A reprodukálhatatlan halászlé receptje pediglen így szól: fogj egy kósza ötletet, miszerint szentestére elkészíted dédnagyapád híresen legendás halászléjét, aztán felejtsd el gyorsan, mert úgysem fog sikerülni. Hogy miért? Azt is elmondom.

Sorosozás, migránsozás

„A söpredéket arra tanították, hogy türelmetlen legyen; hogy ne higgyen a múltban, se a jövőben. Arra tanították, hogy csak a jelenben higgyen, és benne élje ki mohó vágyait.” (Gabriel García Márquez)

„Lépten-nyomon ezt hallani.”… „Már unom.”… „Másról se tudnak beszélni.” Ilyen, és ehhez hasonló véleményeket olvasok naponta a közösségi oldalak megosztásainál, vagy a különböző cikkek kommentjei közt. De vajon tényleg ennyire „egybites” lenne a kormány álláspontja? Vajon valóban másról sem lehet beszélni?

Oldalak