Jelenlegi hely

Zárug Péter Farkas

Csurka István 25 éve megírta (II. rész)

Zárug Péter Farkas képe

25 évvel ezelőtt, amikor Csurka István a Magyar Fórum mellékleteként megjelentette nagyívű „dolgozatát” – ahogyan ő nevezte –, az ország, de még Amerika is a magyar rendszerváltozás népi-nemzeti antiszemitizmusának ékes bizonyítékaként hivatkozott a Néhány gondolat a rendszerváltozás első két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című csurkai esszére. E vád nem volt új keletű, és persze leghangosabban az SZDSZ bírált vezetői harsog-ták, a mai Gyurcsány-párt Debreceni Józseffel karöltve. Pedig Csurka csak arra a magyar XX.

Csurka István 25 éve megírta… I. rész

Zárug Péter Farkas képe

Kereken 25 évvel ezelőtt Szent István ünnepére, a magyar államalapítás napjára időzítette Csurka István akkori MDF-alelnök a Néhány gondolat a rendszerváltozás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című, ma is vitatott műfajú írását, „dolgozatát” – ahogy ő maga nevezte. 25 évvel ezelőtt e napokban harsogott az egész magyar sajtó, annak bal- és jobboldala egyaránt, és nem volt elemző, újságíró, politikus, aki ne az ő gondolataival vitázott volna, vagy épp ne értett volna vele egyet a népi-nemzeti oldalon. (Ez utóbbiak messze kisebbségben.)

Gyurcsány elvtárs jó elvtárs

Zárug Péter Farkas képe

A nagy nyári szabadságolás kitörése előtt két hosszú elemzésben foglalkoztam az MSZP strukturális problémáival (Az MSZP végórái? I-II.), amelyek mára a Botka–Molnár-tandem mellett a nevetségessé válás és a teljes politikai infantilizmus hálójába hajtották az MSZP miniszterelnök-jelöltjének 2018-as választási stratégiáját.

Az MSZP végórái? II. rész

Zárug Péter Farkas képe

Gyurcsány „Cipolla” Ferenc választása végzetes döntésnek bizonyult mind az MSZP-vezérkar, mind a párttagság szempontjából. Medgyessy hátba szúrása – mint belépő – nem volt elég intő jel számukra. Hagyták, hogy a csaló varázslónak tűnjön, és bódítsa, megigézze az MSZP-panzió lakóit.

Az MSZP végórái I.

Zárug Péter Farkas képe

A Magyar Szocialista Párt megalakulása óta több kisebb-nagyobb válságot megélt és túlélt. Az ellenzéki kerekasztal székeiből kis pártként került be az 1990-es Országgyűlésbe, hogy a jól előkészített előprivatizációs szabadrablás gazdasági, médiapiaci és bürokrácia-háttérbeli előnyeit 1994-ben ismét politikai hatalomra váltsa.