A nyugati életmód hatása a nők egészségére
A hedonista/egoista/karrierista, vagyis gyermektelen életfelfogásnak súlyos egészségügyi következményei vannak a nőkre nézve.A hedonista/egoista/karrierista, vagyis gyermektelen életfelfogásnak súlyos egészségügyi következményei vannak a nőkre nézve. Meglepő (?) módon azonban a házasság hasonlóan negatív hatással van a férfiakra. Vélhetően azért, mert a választék uniformizálódása miatt hedonista/egoista/karrierista nőkkel kénytelenek házasodni. Egy új tanulmány szerint a gyermektelen nők 72 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg rákban, mint az anyák, akik számára feleakkora a kockázata annak is, hogy fertőző betegségben halnak meg. A szülői létnek, noha valamivel kisebb mértékben, hasonlóan védelmező hatása van a férfiakra is, a házasság viszont kimondottan káros az egészségükre nézve. A 75 éves nős férfiak ugyanis 171 százalékkal nagyobb valószínűséggel halnak meg rákban és 123 százalékkal nagyobb valószínűséggel szívinfarktusban, mint a 75 éves agglegények. (Childless women are more likely to die of cancer than mothers…, dailymail.co.uk, 2019. február 25.)
A férfiak azért vonzódnak a „homokóra” alakú nőkhöz, mert ezt a testalkatot ösztönösen a jobb termékenységgel azonosítják. Az újabb kutatások azonban felfedték, hogy a „súlyos nőknek” van a legtöbb és állítólag legegészségesebb gyermekük. Valójában arról van szó, hogy a homokóra-testalkat általában a tizenéves koruk végén jellemzi a lányokat, a nők legtermékenyebb periódusa viszont a húszas éveik végére esik, amikorra többnyire már igencsak teltkarcsúvá válnak. (Women with an hourglass figure … are NOT more fertile, research reveals, dailymail.co.uk, 2018. december 4.) Ezzel kapcsolatban brit tudósok ismét feltalálták a spanyolviaszt, amikor kiderítették, hogy az elhízott szülőknek nagyobb valószínűséggel lesznek elhízottak a gyermekeik is. Ki hitte volna? Ráadásul az elhízott gyermekek szüleinek mintegy fele úgy véli, hogy a gyermekük éppen megfelelő súlyú. Egyébként a szigetországbeli felnőttek csaknem kétharmada túlsúlyos vagy kövér: a férfiakra inkább a túlsúlyosság, a nőkre inkább a kövérség jellemző. Ez utóbbiak 5 százaléka kórosan kövér. (Children of obese parents more likely to be obese, survey finds, theguardian.com, 2018. december 4.)
A kövér nők nemcsak vizuális terroristák, hanem genetikai terroristák is. Ugyancsak brit tudósok szerint ugyanis a magzat „epigenetikus változásokat” (DNS-módosulást) él át, ha az anyja az ajánlatosnál több súlyt szed fel magára a terhesség alatt. Ezek a változások aztán olyan sejttípusokat fejlesztenek ki benne, amelyek egész életére meghatározhatják testének zsírtároló kapacitását. A gyermekkori kövérség megelőzésének tehát már a szülés előtt el kell kezdődnie. (Child’s obesity risk can start in the womb: Fetuses develop genetic changes that affect fat stores if their moms overeat during pregnancy, dailymail.co.uk, 2019. február 21.) Annál is inkább, mert a szülők túlsúlyossága a gyermek fizikai és mentális fejlődésére is hatással van, és a kövér szülők gyermekei azt kockáztatják, hogy fejlődésben visszamaradtak (retardáltak) lesznek a normális súlyú szülők hasonló korú gyermekeihez képest.
Ez a probléma különösen az Egyesült Államokat érinti, ahol minden ötödik nő meghízik a terhessége alatt, és ahol a felnőtt lakosság 20-30 százaléka kimondottan kövér. Márpedig az újabb kutatások szerint nemcsak az anyák, hanem az apák túlsúlya is jelentős hatással van gyermekük fejlődésére, illetve annak ütemére. (Children of obese parents at risk of developmental delays, says study, cnn.com, 2017. január 3.) Ez utóbbi eredmények persze ellentmondanak annak az állításnak, hogy a túlsúlyos nőknek lennének a legegészségesebb gyermekeik, amint azt korábban olvastuk, de ezen a diszkrepancián igazán nem érdemes fennakadni, elvégre amerikai és angol tudományos kutatásokról van szó, és ez a tény önmagáért beszél.
Vajon Nyugaton a nők miért nem tudnak ellenállni a dupla hamburger, a sült krumpli és a sör csábításának, tekintet nélkül a „homokóra” alakjukra nézve fatális következményekre? Nem fogják kitalálni: a stresszes munkafeladatok miatt. Ez a teljesen evidens válasz svéd tudósoktól származik. Szerintük a fokozott munkahelyi megterhelés „demotiválja a nőket az egészséges táplálkozás iránt”, akik az így keletkezett stresszt hajlamosak lustálkodással és torkoskodással levezetni. A férfiakra azonban nincs ugyanilyen hatással a munkahelyi stressz, az ő elhízásuk tehát teljesen más okokra vezethető vissza. (Stressful jobs cause women to gain weight – but not men…, dailymail.co.uk, 2019. január 28.)
Nyugaton minden harmadik nő inkontinenciában szenved, vagyis különböző élethelyzetekben, mint például amikor köhög, tüsszent vagy nevet, maga alá ereszt. És vajon mi a jelenség legfőbb kiváltó oka? Naná, hogy a stresszes életmód. (One in three women suffers with incontinence, dailymail.co.uk, 2019. március 18.) Úgy tűnik, hogy a „karrierista, független nő” státusz mint a modernitás egyik forradalmi vívmánya, nemcsak a nők alakját károsítja, hanem az egészségüket is. Francia tudósok felfedezték, hogy azok a nők, akiknek „az agyukat kell használniuk” a munkakörükben, jelentősen nagyobb valószínűséggel lesznek cukorbetegek. Nők esetében tehát a mentális fáradtság kockázati tényezőnek számít az ún. 2-es típusú diabétesz kialakulásában. (Diabetes risk rises by 21 per cent in women who have mentally tiring jobs…, dailymail.co.uk, 2019. március 13.)
Ezt a túlsúlyos témát zárjuk egy fajsúlyos adalékkal. Köztudott, hogy az amerikai „kövérségválság” különösen a néger nőket sújtja, akik közül minden második határozottan hájas. Egy csaknem két évtizedig tartó tudományos kutatás végül kimutatta, hogy a jelenséget nem a gyorséttermek permanens megszállása okozza, amire a laikusok tippelnének, hanem a fehérek rasszizmusa jelentette „pszichoszociális stressz”, amelynek a néger nők állítólag aránytalan mértékben vannak kitéve. (Is racism making you FAT? Victims of prejudice are at greater risk of obesity, dailymail.co.uk, 2014. március 5.) Világos. Akár éheznek, akár zabálnak a feketék, mindenképpen a fehérek rovására írandó.