– Sajnos az európai ember felelőtlenül pocsékolja a rendelkezésére álló természeti javakat. Nem is hinnénk, micsoda kincs például az ivóvíz – mutatta be a racionális gazdálkodást népszerűsítő szervezet vezetője az európaiak számára készült oktatási segédanyagot, ami a Földünk nyújtotta készletek és lehetőségek felelősebb, takarékosabb felhasználását propagálja. – Felmérések szerint kontinensünkön fejenként és naponta 190 liter vizet használunk el, ami esztelen pazarlás, főleg, ha összevetjük azzal, hogy Afrikában ennek mindössze a tizedét. Bizonyos, az interneten megjelent felmérések szerint, Afrikában a nők és a gyerekek (a férfiakról érdekes módon nem szól a statisztika) annyit gyalogolnak naponta a vízért és vissza, amennyi a Föld–Hold távolság harminckétszerese. Ezeket a döbbenetes adatokat látva nem mondhatunk mást, mint hogy spórolj a vízzel, ne dobd ki az ételt, hiszen Afrikában éheznek és szomjaznak!

Egy hasonló profilú, ám afrikai szervezet a fekete kontinens lakóinak tudatosságára, a természet nyújtotta nagyszerű adottságok megbecsülésére hívott fel. Már az iskolásokban is tudatosítani igyekezett, hogy Afrikában a Nap magas beesési szögének és egyéb időjárás-befolyásoló tényezők következtében, irgalmatlanul meleg van. Európában bezzeg, főként télen, olyan alacsonyra süllyed a hőmérő higanyszála, hogy az emberi életre gyakorlatilag alkalmatlanná válik a környezet. Akár nulla Celsiusnál is kevesebb lehet; a felszíni vizeket jég vonja be, a muskátli elfagy, a fehér ember fázik. Ilyenkor kénytelen jövedelme jelentős részét gázkonvektorokra, szerelőkre, fűtésrendszerekre, radiátorokra és cserépkályhákra költeni. Kemény munkával fát kell hasogatnia, tüzelőt gyűjtenie, sőt kabátot vásárolnia. Mi afrikaiak ezt meg sem értjük, napellenzőt készítünk a kókuszpálma háncsából és behúzódunk az árnyékba. Ezért mondhatja joggal az afrikai apuka léha gyermekének: ne bújj el az árnyékba a hőség elől, Mbunga, Európában fáznak az emberek!