„Legszívesebben visszaforgatnám az idő kerekét, mert Németországot felkészületlenül érte a menekültválság” – mondta Angela Merkel német kancellár, a CDU elnöke hétfőn Berlinben. Elmondta továbbá, nem szívesen ismétli meg többé, hogy „sikerülni fog, megoldjuk” (wir schaffen das), mert a kijelentés tartalom nélküli, üres szólammá vált, mivel több százezer ember befogadása jóval nagyobb nehézséget jelent, hogy a wir schaffen das három szavával kifejezhető legyen. Elvégre gondoskodni kell az emberek elhelyezéséről, integrációjáról és a maradásra nem jogosultak „következetes visszatérítéséről”, amit egyáltalán nem lehet olyan gyorsan elintézni, amilyen gyorsan ki lehet mondani. Elismerte továbbá, hogy a terrortámadások elleni hatékonyabb védekezés céljából tovább kell erősíteni a biztonsági szerveket, mert „nem minden menekült érkezik jó szándékkal”.

Sokat fejlődött a német kancellár, de nem eleget. Hozzátette ugyanis, hogy ha azt akarják a német választók, hogy Németország ne fogadjon be egyetlen idegent sem, és különösen a muzulmánok előtt zárkózzon be, akkor szó sem lehet irányváltásról, mert ez a követelés ellentétes az alaptörvénnyel, Németország nemzetközi jogi kötelezettségeivel és mindenekelőtt a CDU politikájának erkölcsi alapjával, valamint saját, személyes meggyőződésével.

Akkor mi célból forgatná vissza az idő kerekét? Ha szó sem lehet irányváltásról, ha a hiányzó német munkások pótlására továbbra is a muszlim világból kíván használhatatlan munkaerőtömegeket importálni, amivel jóvátehetetlenül megrendíti Németország etnikai talapzatát, akkor csak nem arra gondolt Angela Merkel, hogy nem manipulálták elég jól a német társadalmat? Azt a társadalmat, amelyik a második világháborút követően az emberiség történelmében mindeddig egyedülállóan totális agymosásban részesült? Amelyik 70 évvel a háború után még mindig bűnösnek érzi magát, ahol a balliberális német média véleményterrort tart fenn, ahol ha valaki fenntartásait meri megfogalmazni az idegenek bevándorlásával kapcsolatban, akkor ez az állásába kerülhet?

Úgy fest, erről van szó. Merkel kancellár szerint ugyanis az EU helyzete „egyáltalán nem jó”, a tagállamok között még mindig nincsen egyetértés arról, hogy az emberek tömegeinek menekülése „globális és erkölcsi kihívás”, amelyből le kell vonni a megfelelő következtetéseket. Ez nem sikerült, de „továbbra is teljes erővel küzdök, hogy ismét előmozdítsuk mindazt, amiért az európai közösség egykor kiállt: a szolidaritást és az értékeken alapuló összetartást…”

Angela Merkel bizakodva jegyezte meg, hogy a pozsonyi csúcs új kezdetet jelenthet. Új kezdetet miben? A befogadásban és szétosztásban? Ezt jelenti az „értékeken alapuló összetartás”? Akkor elég gyorsan visszaigazolta a német kancellár Orbán Viktor miniszterelnök azon szavait, hogy a pozsonyi csúcs sikertelen volt abból a szempontból, hogy nem sikerült megváltoztatni Brüsszel bevándorláspolitikáját, hogy továbbra is a korábbi „önsorsrontó és naiv” bevándorláspolitika uralkodik az unióban. Hogy most is többet beszéltek a szétosztás gyorsításáról, mint a migránsok megállításáról a schengeni övezet határán.

Merkel még most sem adta fel. A vegyes összetételű Berlin lakói ugyan kissé megijesztették, de nem buktatták meg. Minden marad a régiben, csak kissé színesebb lesz a paletta, kicsit több lesz a zöld, a lila meg a vörös. Úgyhogy marad nekünk a népszavazás. Ha jót akarunk.