Híve vagyok az utcai tüntetésnek, ha a magyar közösséget, a jó ízlést nem sérti. Még akkor is, ha ellenzéki. Ez csak látszólagos ellentmondása húsz esztendeje tartó Szókimondómnak, mert e sorozatomat a konzervatív eszmék és következetesen a többpárti demokrácia híveként körmöltem. Ezért fontosnak tartom, hogy a hatalmat gyakorló párt kormányának mindenkor működjék hathatós ellenzéke, nehogy fusson vele a ló. E parlamenti szerephez tekintélyt parancsoló ellenzék szükségeltetne, de ilyen nincs. Annyira hiányzik, hogy az oly bölcs Majtényi László és az annyira vonzó Kálmán Olga a kormánytól várná el: legyen a saját maga ellenzéke. Röhejes balgaság. Ám ha nincs ellenzék, fájdalom, de tény, nincs parlamenti, többpárti demokrácia. De ellenzéki pártcikóriának még az utca is megfelel.

Itt van mindjárt ez a „Budai Campust nem adjuk” diákmötyörgés. Noha a kérdés lezáratott, utólag mégis helyeselném, ha arról nem lapítana az „utca”: miről is van szó? A campus latinul tábort, mezőt, szabad területet jelent, angolul egyetemi körletet. A nyilván okos tüntetők esetében három kart, amit átcsatolnak a gödöllői Szent István egyetemhez a Corvinus egyetemtől. De milyen karokat? A közoktatási vezetés sem hangoztat ütős érveket, miért nem? Pedig van belőlük szakajtónyi. Körbetelefonáltam, megtudandó, mi ez a három kar? Tizenhárom éves unokám, aki „külfölddel” (Kárpátalja) szkájpol matematikaügyben, végre kiderítette: Élelmiszer-tudományi, Kertészettudományi és Tájépítészeti oktatói egységeket. Honnét is? A Corvinus egyetemtől, amely egyetem karakteréből következően elvont, elméleti: közgazdaságtannal, filozófiával, társadalomtudományokkal foglalkozik. Ebben a tudományos környezetben, valljuk meg, idegen test a mezőgazdasági gyakorlati jellegű oktatás. De az sem mindegy, hová szervezik be ezt a három Corvinus egyetemen „idegen testet”? Nem fogják elhinni. A gödöllői Szent István mezőgazdasági egyetemre. Amely természeténél fogva növénytermesztést és az ezzel kapcsolatos biológiai, kémiai ismereteket tanít. Ezeket az egyetemi karokat, ha jól emlékszem, még 2010 előtt csapták oda a Közgazdaságtudományi egyetemhez. Vagyis a kaktusz-nemesítést a társadalom-filozófiai elménckedésekhez. Ennek az értelmetlen kényszerházasságnak a megszüntetése nem tűnik horrorisztikusnak. Én azonban a többpártiságba belegárgyult demokrata a józan paraszti ész ellenére mégis támogattam volna ezt az elcrampuszolást. Ám mi történt?

Kálmán Olga számomra oly szórakoztató műsorában (a bugyantottak megnevettetnek) megszólaltatta a diáktüntetés két szervezőjét. Egy Gulyás nevű ifjoncot és egy Gonda Bettina nevezetű úrhölgyet. A leányzó kifejtette: vége a világnak, lezuhan az átszervezett karok minősége, sőt elvesztik diplomájukat, legfőképp azonban a sokkal magasabb színvonalú Corvinus egyetemről egy alacsonyabb szinten működő egyetemhez kerülnek. Oda a jó oktatás, oda a jó hírnév és a nemzetközi összeköttetés.

Nem értettem. Hiszen mind a három mezőgazdasági jellegű kar, oktatóival együtt cakkum-pakk kerül át a mezőgazdasági szakegyetemhez. Tehát lényegében ugyanaz marad. De lehet, hogy éppen ez a baj? Gonda Bettina ugyanis azt mondta: BEINTEGRÁL. Ez maga az őrület. Mert ha van „nemzeti minimum”, akkor van „értelmiségi minimum” is. Az egyetemi hallgatónak, a jövő értelmiségének tudnia kellene, hogy a latin integrál azt jelenti: beilleszt, beiktat, beépít, összevon. A „beintegrálban” a „be” fölösleges birka beeegetés. Őrületes műveletlenségről árulkodik. Kutyaütőt sem ér az az egyetem, amelyik Gonda Bettina-féléket nevel. Az az elkeserítő, hogy egyre több az efféle vezető értelmiségi, politikai hangadó, aki csirke agyincájával nem is sejti, mi ebben a „beintegrált” szóban a szörnyűség. Hát mindenki a Corvinus egyetemre járt Ágh Attilához?