Olvassa mindenki, és ámuldozzon!

Fotó: shutterstock.com (illusztráció)

Fotó: shutterstock.com, illusztráció

„Amikor a férfi igazán szerelmes, ha kell, a burkát is magára ölti, hogy láthassa elzárt kedvesét. A Párizsban árván a testvéreit felnevelő báty (William Lebghil) egy jemeni idénymunka után muszlim fundamentalistaként tér vissza. Szent küldetése, hogy Allah segítségével utat mutasson erkölcstelennek bélyegzett húgának (Camélia Jordana), és eltiltsa őt a barátjától (Félix Moati). A szerelmesek azonban mindent elkövetnek, hogy láthassák egymást: a fiú burkát öltve érkezik a lopott randevúkra. (…) Az Egy burka, egy nadrág nagyon is aktuális kérdés köré szőtt, hamisítatlanul őrült francia vígjáték, amely bebizonyítja, hogy a szerelemhez vezető út nem ismer határokat.”

„Hamisítatlanul őrült francia vígjáték.” Már hogy lehetne francia? A francia hagyományban nincs iszlám!

Nemrég olvastam, hogy Európában egyre több lánynak metszik ki a csiklóját. Na, vajon kik? Figyelem, rejtvény jön! 1. katolikus papok, 2. elnyomó tőkések, 3. régi nemes urak, 4. muszlim kutyák. Ha azt ikszelték, hogy 4, akkor bingó. És ezzel, hogy ezt „hamisítatlan” francia vígjátéknak állítják be, legalizálják, hogy az iszlám része a francia és egyben az európai kultúrának.

Érdekelne, hogy Szaúd-Arábiában forgatnak-e olyan filmet, hogy a lányom beleszeret egy LMBTQ-aktivistába, és elmennek a Pride-ra? (Mellesleg én – a most elfogadott Stop Soros értelmében – az ilyen filmek forgalmazóit és bemutatóit 25 százalékos adóval büntetném.)

Ha már LMBTQ. „Érezted már valaha, hogy a nemed percenként, óránként, naponta esetleg évente más és más?” Ezt az egyik hírportálnak látszó honlapon leltem a „Már meleg imázsvideója is van Budapestnek” című cikkben. Nos, ez olyan, mintha valaki azt állítja magáról, hogy úgy érzi, ő Napóleon. Egy normális korban azt, aki azt hiszi magáról, hogy ő Napóleon, diliházba csukták. Épp így kell kezelni azt is, aki azt hiszi, hogy két­óránként változik a nemi identitása.

A haladás egyik eredménye, hogy amit régebben betegségnek hittünk, az ma már kötelező.